A dél-koreai Future Technology nevű cég egy óriási mechet épít a legfrissebb hírek szerint. A gépmonstrum küllemben hasonlít sci-fi filmekben látott szerkezetekhez, például a mátrixos Armored Personnel Unit gyilkoló gépezetekhez, vagy pedig az Avatarban használt mechekhez. Egyelőre nincsenek felfegyverezve óriási ütegekkel, és az alkotók nem is tervezik igazi harcászati eszközzé alakítani a gépet.

A készítők a projektet METHOD-1-nek nevezték el. A mech már képes csámpásan járkálni, bokszolni, és egyéb kézmozdulatokat is tud szimulálni. A gépmonstrum működés közben nagyon hangos, de hát egy több tonnás szerkezetnél mit is várhatna az ember. A működése rendkívül sok energiát használ, így a prototípus a tápkábel hosszánál messzebb nemigen tud még haladni.

Az óriás robotok mechanikai tárháza egyelőre nagyon kezdetleges, de a projekt alatt is rengeteg már elavult technológiát kellett a készítőknek továbbfejleszteni vagy összeszerelni. Vitaly Bulgarov – aki a Blizzardnál is dolgozott mint Starcraft dizájner – elmondása szerint nagyon izgalmas és tanulságos volt a gép összeszerelése, és a jövőben egy csomó technológiai újításnak adhatnak teret az itt szerzett tapasztalatok.

A Óriásrobotot építenek a dél-koreaiak bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

Az elmúlt nagyjából két évtizedben technológiánk többet fejlődött, mint az ezt megelőző kétszáz évben. Gyorsuló világunkban folyamatos igény van az innovációra, az újra, a jobbra. Évről évre rohamtempóban fejlődik a tudomány, aminek köszönhetően életünk is egyre kényelmesebbé, egyszerűbbé válik.

A Világgazdasági Fórum Global Agenda Council on the Future of Software & Society részlege megkért 800 szakembert, hogy osszák meg nézeteiket arról, miként fog változni világunk az elkövetkezendő majd’ egy másfél évtizedben.

Ennek alapján összeszedtünk néhány érdekes jóslatot, amik több mint valószínű, hogy 2030-ig bekövetkeznek.

2018: Végtelen adattárolás

Nem is olyan régen volt, amikor folyamatosan törölnünk kellett számítástechnikai eszközeinkről az adatot, hogy újak férhessenek rá. Szerencsére ezeknek az időknek hamarosan vége. Nem egészen két év múlva a világ internethasználóinak 90%-a korlátlan adattárolással fog rendelkezni. Ez már nem sci-fi, hiszen gondoljunk bele: gépeink folyamatosan internetre vannak csatlakoztatva, számtalan felhő alapú szolgáltatást használunk nap mint nap, csak lehet, hogy fel sem tűnik. Fájljaink gond nélkül tárolhatóak a neten. Ám egy lelkes anarchista biztosan felvetné ezeket a kérdéseket: ki kezelheti ezeket az adatokat? Ki férhet hozzá a felhasználón kívül? Hogyan hat mindez a személyünkre szabott reklámokra és vásárlási szokásainkra? Ezzel önként szolgáltatunk be minden rólunk szóló információt a különböző cégeknek? A felvetés vészjósló, de gondolkodni sosem árthat rajta.

2021: Robot gyógyszerész

A robotika máris rohamosan fejlődik, számos iparág tevékenységét könnyebbé téve. De hamarosan megjelennek a fejlettebb szolgáltatás-orientált robotok is. Így lehet, hogy 2021-re elkészülhet és szolgálatba állhat Amerikában az első gyógyszerész robot.

2022: Internet, 3D-nyomtatás, okostárgyak

A dolgok internete már a spájzban van. Napról napra egyre több minden készül úgy, hogy „okos” módon csatlakozni tud az internetre. Ruháktól kezdve háztartási gépeken át csaknem szó szerint minden. 2022-re úgy saccolják, 1 trillió fizikai tárgy lesz, amely folyamatosan online lesz. Kommunikáció, infrastruktúra, környezet: minden rá lesz csatlakozva a netre, persze az emberiség érdekében. Ez itt már a jövő?

Ahogy mindent behálóz majd az internet, úgy változnak mindennapos eszközeink is. Autók, mosógépek, kenyérpirítók lesik majd „gazdáik” minden mozzanatát. Azonban 2022-re az emberek 10%-ának lesz valamilyen okosruhája, amik folyamatosan képben tartanak bennünket a világ dolgaival. Megint csak nem kell látnoknak lennünk, hogy ez bekövetkezhessen: már megjelentek okosórák, karkötők, amik összeköttetésben vannak okostelefonjainkkal.

A 3D-nyomtatás elképesztő fejlődésen megy keresztül. Egyik pillanatról a másikra számtalan dolgot képesek már megalkotni a 3D-nyomtatók segítségével. 2024-re az autóipartól kezdve az egészségügyön át rengeteg iparág fogja használni a technológiát. 2022-ben megalkothatják az első 3D-nyomtatott autót, 2024-ben pedig szerveket is ki tudunk majd nyomtatni, könnyítve az örökös donorkérdés problémáit.

2023: Mindenki internete

A 2023-as évre már az emberek 80%-ának lesz valamilyen formában digitális lábnyoma. Online jelenléte pedig egyre biztosabban, egyre több embernek lesz mérhető. Sőt, akár bőrünk alá beültetett kütyük végezhetnek rajtunk egészségügyi ellenőrzéseket, hogy még időben orvoshoz fordulhassunk probléma esetén. 2023-ban akár „egyszerű” olvasószemüvegeinkkel is kapcsolódhatunk az internetre, melyeken keresztül pusztán szemmozgásunkat használva szörfözhetünk kedvünkre. 2023-ban elterjedhetnek a különböző bitcoin alapú digitális váltók is, melyek virtuális pénznemként gyarapíthatják majd bankszámláinkat.

Mire 2024-et elérjük, addigra a világ népességének 90%-a fog rendelkezni legalább egy szuperszámítógéppel a zsebében.

2024-re elképzelhető lehet, hogy kvázi alanyi jogon bárkihez eljusson az internet. Olyan cégóriások, mint a Facebook, vagy a Google azt tervezik, hogy hatalmas mennyiségű drónt, műholdat, és ballont vetnek majd be, hogy szó szerint mindenki rendelkezhessen internettel.

A megnövekedett számú okosgép miatt 2024 körül internetforgalmunk felét háztartási gépeink, eszközeink foglalják le, mindezt azért, hogy otthonainkat könnyűszerrel automatizálhassuk.

2025-re a fogyasztói termékek 5%-a már 3D-nyomtatóval készül el, mely számos ponton előnyös lehet. Az újabb nyomtatók olcsóbbak lesznek, könnyebb lesz majd használni őket, így eljuthat szinte bárkihez a technológia.

2025 körül már a mesterséges intelligenciák is nagyobb szerepet kapnak. Különböző céges állásinterjúk 30%-át MI-k végzik majd, ezzel kiszűrve az adott pozícióra alkalmas jelentkezőket.

2026-ban elterjedté válnak a sofőr nélküli autók. Az USA-ban a gépjárművek 10%-a teljesen automata lesz. 2026 lesz az év, amiben az első MI beülhet egy cég igazgatói tanácsának székébe.

Az infrastruktúra is változni fog majd. 2026-ra létrejön majd az első olyan legalább ötvenezer főt számláló város, melyben nem lesz egyetlen közlekedési lámpa sem.

Összefoglalva tehát egyaránt fejlődik az orvostudomány, az emberiség online tevékenységei soha nem látott mértékben nőnek, de megváltozik az autógyártás, és úgy néz ki, a következő évtized valószínűleg a 3D-nyomtatás virágkora lesz.

A Ez már nem SF – technológiai újítások 2030-ig bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

Az Európai Parlament jogi szakbizottsága a mindennapi életben egyre gyakrabban használt robotok uniós szintű jogi szabályozásának kidolgozását kérte az Európai Bizottságtól. A gyártóknak például fel kellene szerelniük a robotokat olyan biztonsági kapcsolóval, amely veszélyhelyzetben azonnal leállítja őket.

Az uniós parlament tájékoztatása szerint a képviselők arra figyelmeztettek, hogy a robotok egyre nagyobb szerepet kapnak az olyan modern eszközök fejlesztése során, mint az önvezető autók, repülőgépek, drónok, az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltató robotok vagy a szórakoztató iparhoz tartozó robotok, például játékok.

A képviselők felvetették, hogy az egymással is kommunikálni tudó, adatok gyűjtésére és feldolgozására, valamint önálló tanulásra képes gépek jogi státuszt, egyfajta “jogi személyiséget” kapjanak. Javaslatuk szerint a robotikában rejlő gazdasági potenciál kiaknázásáért, valamint a szabványok és a biztonsági előírások rögzítése miatt közös európai alapelvek és jogi és ipari keretrendszer kialakítására van szükség azoknak a robotoknak a szabályozására, amelyek jelenleg elérhetőek vagy a következő 10-15 évben piacra kerülnek.

Felhívták a figyelmet, sok uniós polgár tart attól, hogy a robotok munkahelyek nagy részét vehetik át. Megjegyezték, noha a robotika területe új munkahelyeket teremt, az inkább a magasan képzett szakembereknek adhat munkát és leválthatja az alacsonyabb képzettségűeket. Ezért arra kérték az uniós bizottságot, vizsgálja meg, hogy milyen feladatokat vehetnek át a jövőben a mesterséges intelligenciával rendelkező gépek.

Az uniós parlamenti képviselők egy robotikáért felelős uniós intézmény felállítását is sürgették, amely technikai, etikai és szabályzási tanácsokkal látná el a tagországi hatóságokat. Az intézmény feladata lenne egy etikai kódex kidolgozása a mesterséges intelligenciát használó eszközökre – figyelembe véve a robotok szociális, környezeti és emberi egészségre gyakorolt hatásait -, valamint azok gyártóira, akik biztosítják az eszközök megfelelő működését, a jogi, biztonsági és etikai normákat.

Európa tétlenül nézi, amint egyre nagyobb szerepre tesznek szert a robotok, és ez a szerep csak erősödni fog a vezető nélküli autók megjelenésével. Annak érdekében, hogy a robotok biztosan az emberek szolgálatában maradjanak, erős jogi keretek kellenek – hangoztatta Mady Delvaux, a robotbiztonsági kampányt vezető luxemburgi szocialista európai parlamenti képviselő. A politikus szerint “ilyen szabályok nélkül valós fenyegetéssé válhat egy olyan apokaliptikus forgatókönyv, amelyben a robotok az emberek ellen fordulnak”.

Forrás: MTI

A Jönnek a robottörvények bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjának bevonásával Magyarország is csatlakozik az Európai Űrügynökség (ESA) nemzetközi technológiatranszfer hálózatához, így a jövőben a magyar vállalkozások is hozzáférhetnek az űrkutatás előmozdítása közben létrejött, iparjogvédelmi oltalommal ellátott tudáshoz és fejlesztésekhez – jelentette be az MTA alelnöke.

“Az átlagember számára az űrkutatás leginkább a végtelen univerzum titkainak kémlelését jelenti, pedig az űrben folytatott munka sokkal szerteágazóbb feladat. Sajátossága, hogy általa nem csupán távoli égitestekről, bolygókról és csillagokról tudhatunk meg többet, hanem a Földről is” – fogalmazott Szász Domokos, aki szerint a megállapodásnak köszönhetően a magyar piaci szereplők a legmodernebb technológiai megoldásokat használhatják fel.

Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára hozzátette: az űrtechnológia sokszor hétköznapi problémáinkra is képes választ adni, például az egészségügy vagy az ipari termelés hatékonyságának növelése terén.

A csatlakozásnak köszönhetően a magyar kis- és középvállalkozások, valamint a kutatólaborok az űrtechnológiai eredményeket szakértő támogatással honosíthatják meg az ipar számos területén, legyen szó az autóiparról, energetikáról, építőiparról vagy orvosi műszergyártásról – mondta a helyettes államtitkár.

Solymár Károly Balázs kitért arra is: Magyarország jelenleg éves szinten 2,3 milliárd forinttal járul hozzá az Európai Űrügynökség működéséhez, ennek a jövőben emelni kívánt összegnek a jelentős részét a magyar vállalkozások és kutatások visszapályázhatják. A hozzájárulás terhére évi 34 millió forintból tudják fedezni az arra alkalmas magyar űrtermékek más piacon történő bevezetését, valamint a technológiatranszfer hálózat működési költségeinek egy részét.

Tari Fruzsina, az NFM Magyar Űrkutatási Irodájának vezetője elmondta: mára az űriparral foglalkozó mintegy 60 magyar szervezet fele kis- és középvállalkozás, amelyek többek között a hírközlési berendezések és innovatív anyagok fejlesztése, az energiaellátó egységek és a megfelelő hőháztartást biztosító alkatrészek gyártása, valamint az űrélettani kutatások terén aktívak.

Eddig több mint száz magyar fejlesztésű termék repült már az űrben, és nem tudni olyan esetről, amikor a magyar fejlesztők hibájából történt volna meghibásodás – fűzte hozzá. Tari Fruzsina kitért arra is: 2003 óta 125 magyar vállalkozás összesen 20 millió euró összegben kapott állami támogatást űripari fejlesztésekhez, ez évre lebontva nagyon alacsonynak számít.

Aude de Clercq, az ESA technológiatranszfer részlegének vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: Magyarországgal együtt 16 ország csatlakozott már a hálózathoz, amely fő feladatának tekinti, hogy összehozza az űripart az ipar más területeivel, elősegítve az űrtechnológia és az űrrendszerek nem űrbéli alkalmazását.

A program sikerét számos nemzetközi eredmény igazolja – mondta. Példaként említette a több autógyártó, például a Ferrari és Mercedes által is használt kerámia fékberendezéseket, amelyek a rendkívüli hőhatásnak ellenálló anyagok űripari fejlesztésének eredményeiből születtek. Egy francia vállalkozás pedig már több mint 15 egészségügyi intézménynek értékesítette ultrahangos távgyógyászati megoldását, amelyet eredetileg a Föld körül keringő űrhajósok vizsgálatára fejlesztettek ki.

Magyarország csatlakozása a programhoz növelheti a versenyképességet az ipar teljes területén – fogalmazott Aude de Clercq.

Hasonlóan vélekedett Burton Lee, a Stanford Egyetem professzora is, aki részt vett az első körben három évre szóló megállapodás előkészítésében. Az eseményen kiemelte: az Európai Űrügynökség technológia-transzfer hálózatában való részvétel helyet biztosíthat Magyarországnak az olyan magánvállalatok, mint például a Google vagy a 2050-re a Marsra egymillió emberi telepest vizionáló SpaceX révén radikálisan átalakuló űriparban.

Forrás: MTI

A Űrtechnológia érkezik Magyarországra bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

Még az 1970-es évek elején, Tokiótól északra nyitották meg Kinugawa Family Ranch néven azt a theme parkot, melyet most a Tokyo Times riportere meglátogatott és csinált róla pár elképesztő képet. Mondani se kell, elég népszerű volt a hely a látogatók számára, így nevet is váltottak később, így a legtöbbek már Western Village-ként ismerték a kalandparkot. A sikeressége ellenére azonban az idő utolérte őket is, így 2006 környékén be kellett zárni az amerikai fílinget megidéző japán látványosságot. Mára pedig egy elhagyatott, “szellemváros” lett a Western Village-ből, mely úgy néz ki teljesen, mintha egy lepusztult Westworldöt látnánk.

A fotós Lee Chapmant nem is igazán a vadnyugati épületek fogták meg, hanem inkább az otthagyott “lakók”, akik mára helyenként betört “koponyával”, a földön fekve emlékeztetnek arra, amikor a Western Village még népszerű volt.

Japán az a hely, ahol a legdurvább tévés gameshow-któl kezdve a beteges animesorozatokig mindennek van közönsége, így talán nem is annyira meglepő, hogy a Westworld világa is megelevenedik náluk. Habár az biztos, hogy még a Western Village fénykorában se lehetett szabadon lövöldözni, meg androidnőket felszedni, úgy mint az HBO sorozatában. Erre a célra marad a fikció, viszont érdemes pár percet rászánni ezekre a képekre, hiszen Chapman jól megfogta velük az elmúló időt és magát az elmúlást, így művészi értéket adva egy elfeledett parknak.

Mindebbe akár az is belelátható, hogy miképp fog az amerikai kultúra és hagyományvilág egyszer csak a feledés homályába merülni, a művész gondolatait a látottakról itt lehet elolvasni.

De beszéljenek inkább a képek helyettünk.

A A japánok csináltak egy olyan kalandparkot, mint a Westworld bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

Az egyik legnagyobb amerikai országos csatorna, a CBS már be is rendelte pilotnak a Mission Control című egyórás drámát, melyet a Mentőexpedíció írója, Andy Weir jegyez. A Matt Damon főszereplésével készített filmverzió iszonyú nagy siker lett, a Ridley Scott által rendezett adaptáció 2015-ben aratott a kasszáknál. Főleg azzal, hogy a humort ügyesen keverte a tudománnyal, így a mainstream közönség számára is élvezhető sztorit tudtak tető alá hozni a filmesek. Talán ezért is kérte fel Weirt a CBS, hogy segítsen nekik valami hasonlót összehozni, csak épp a tévéképernyőkön. Nem könnyű dolog azért az átlagnézőnek is szórakoztatóvá tenni egy főleg tudósokról szóló sorozatot.

A Mission Control pont erről fog szólni. NASA tudósokról, a hétköznapjaikról, arról, hogy miképp birkóznak meg a nagy felelősségükkel, illetve hogyan egyeztetik össze az életüket a tudománnyal. A Variety arról ír, hogy a történetbe egy kritikus küldetés is bekerül, ennek nyomán a sajtó máris azt kezdte el találgatni, hogy a produkció jó eséllyel a jövőben fog játszódni. Manapság, amikor a NASA büdzséjét visszavették, ráadásul kénytelen a szervezet átengedni a terepet olyan privát cégeknek, mint a SpaceX, talán nem is olyan rossz ötlet egy olyan sorozat, ami a NASA fontosságára hívja fel a figyelmet. Az biztos, hogy nincs olyan sok sci-fi műsor a kisképernyőn, mely a valósághoz hűen foglalkozik az űrutazással és a végtelen felfedezésével. Talán a CBS most betölt egy olyan rést a tévés piacon, amire van nézői igény is.

A NASA tudósokról készítene sorozatot a CBS bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

Napjaink egyik legégetőbb problémája az esőerdők pusztulása és a globális felmelegedés. Az esőerdők, mint tudjuk a Földünk tüdejeként működnek: az általunk belélegzett oxigénnek mintegy 30%-át innen nyerjük. Arról nem is beszélve, hogy ezek a területek több ezer állat- és növényfajnak adnak otthont.

Mindezek ellenére napjainkban az ember minden percben egy focipálya méretű területen pusztítja ki az esőerdőt: azért, hogy a növényzet alatt elterülő termékeny földterület bevethetővé váljon. Lassan nyilvánvalóvá válik – bár ezt sokan tagadják –, hogy ez negatívan hat Földünk klímájára. Igen elszomorító a helyzet, de mégis úgy tűnik, hogy lassan feleszmél az emberiség, és bizony tudományos erőfeszítések is születnek a Földünk védelmében.

Harvardi kutatók ugyanis elkészítették az első fotoszintetizálásra alkalmas, ember által előállított bionikus levelet. Az új szerkezet tulajdonképpen ugyanazt teszi, mint egy átlagos, természetben fejlődött levél, azaz a Nap energiáját használva kivonja a széndioxidot, és víz segítségével számunkra belélegezhető oxigént termel. A normális levelekkel ellentétben a bionikus levél közel tízszer annyi oxigént tud termelni, mint a természetben fellelhető társa, így papíron sokkal hatékonyabbnak tűnhet. Ha a géplevélhez szükséges alapanyagok és a létrehozásához szükséges szerkezetek elérhetőbbek lesznek, nem csak oxigént, de napenergiát is lehet majd kinyerni az ügyes eszközből. Így talán egy napelemeknél is korszerűbb – bár napenergia termelésére egyelőre nem hatékonyabb – kütyü prototípusa lehet most az amerikaiaknál.

Daniel G. Nocera, a bionikus levél megálmodója szerint a szerkezetet a fejlődő országokba kéne eljuttatni az energiaellátás megoldásáért, de akár az esőerdők irtásának megfékezésére, vagy legalább a károk csökkentésére is használni lehetne a projektet.

Egyelőre nagyon ígéretesnek és sci-fi-szerűnek tűnik ez a kezdeményezés. A lehetőség, hogy a közeljövőben már nem lesz szükségünk a Föld ökoszisztémájára a fennmaradásunkhoz, új reményekkel kecsegtet. A technológiát sokrétűen fel lehetne használni, például egy űrbázist is létre lehetne hozni ezzel az eszközzel, ahol önmagától termelődne az oxigén. (Persze a naprendszerünket nem lehetne elhagyni ezzel a bázissal, de a lehetőség benne van.)

Sajnos a bionikus levél nem költséghatékony. Egy levél létrehozása több millió dollárba kerül, és egyelőre a hibajavítása is költséges. Viszont a levél működtetése nagyon kevés energiát vesz igénybe, mivel önmaga is energiát termel.

A tesztek során a levél nem kevesebb, mint 16 napig működött probléma nélkül. A szerkezet ezenkívül képes vizet hidrogénre és oxigénre bontani, ráadásul a legújabb 2.0-ás változatban alkohol alapú üzemanyagot is tud készíteni. Összességében minden kilowatt-órányi elektromosságért 130 grammnyi CO₂-t tud kinyerni 23000 liter levegőből, aztán még 60 gramm izopropanol üzemanyagot is termel ennek tetejében. Vagyis mindenképpen több mindenre képes, mint egy átlagos levél.

„Fogtam a napot, a vizet, a levegőt, és valamit csináltam belőle, ráadásul tízszer olyan jól, mint a természet, és ez jóérzéssel tölt el.”  Daniel G. Nocera

A Bionikus levél – Új oxigénforrás a Földön bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

A közelmúlt szomorú hírei, évfordulói kapcsán helyesnek érzem, hogy összefoglalót készítsek az 1960-as évek első űrhajósairól, hiszen ezek a hősök vállalták elsőként magukra azt a kockázatot, amit az emberes űrutazások jelentettek egy tapasztalatokkal nem rendelkező korban, és ezzel bebizonyították, hogy a szükséges óvintézkedések megtételével képes az ember életben maradni a Földön túl is. A “kísérleti nyúl” szerepe nehéz teher volt a hidegháború legkomorabb éveiben mindkét nagyhatalom polgárai számára, ezért ebben az írásban most számot adok azokról az emberekről, akiknek nevét nem felejti el az űrtörténelem, és akik közül néhányan még ma is köztünk élnek.

Az emberes űrrepülések története gyakran kerül párhuzamba az amerikai-szovjet szembenállás történetével. Ám ezek az utazások nem csupán politikai erőfitogtatások, hanem ugyanolyan fontosságú, a tudomány érdekében megtett lépések is voltak egyben. Viszonylag azonos időben került sor mindkét tábornál arra, hogy az embert szállító űrhajót és az azt feljuttatni képes rakétát kifejlesszék, legyártsák, és személyzetét kiképezzék.

A szovjet űrhajósok

Az első szovjet űrhajóscsapatot 1959-ben szervezték meg úgy, hogy az önként jelentkező vadászpilóták csak annyit tudtak: egy új repülőtípus tesztelésére keresnek képzett repülősöket. A több száz jelentkező közül végül 20-at választottak ki. (Sajnos köztük is volt, aki gyakorlat közben életét vesztette.) Végül közülük csak 12 személy jutott fel a világűrbe, és politikai megfontolásból az előre egyeztetett sorrend sem volt tökéletesen tartható.

A szovjet Vosztok- és Voszhod-program űrhajósai repülésük sorrendjében

A Vosztok program során az emberiség történetében, 1961. április 12.-én a Vosztok-1-el elsőként repülő Jurij A. Gagarin 1968-ban, 34 évesen vesztette életét egy vadászgéppel végzet rutingyakorlat során. A világűrben második German Sz. Tyitov 2000-ben, 65 évesen hunyt el Moszkvában, szénmonoxid-mérgezésben. A Vosztok-3 és Vosztok-4 társas repülés pilótái Andrijan  G. Nyikolajev és Pavel Popovics is hosszú életet éltek, 74 évesen szívrohamban, utóbbi 78 évesen agyvérzésben halt meg. A soron következő, és egyben utolsó páros szovjet űrrepülés a Vosztok-5 és Vosztok-6 űrhajókkal 1963-ban lezárult a program. Ez a páros maradt az utolsó hírmondója a szovjet űrhajózás korai szakaszának.

Valentyina Tyereskova napjainkban

Az 5-ös számú hajót Valerij F. Bikovszkij felügyelte, aki 83 éves lesz idén augusztusban, a Vosztok-6 fedélzetén pedig az első női kozmonauta, Valentyina V. Tyereskova tartózkodott, aki jelenleg 79 éves, és Andrijan Nyikolajevvel kötött későbbi házasságán túl arról híres még, hogy jelenleg ő az egyetlen olyan nő az orosz  hadsereg történetében, aki megkapta a vezérőrnagyi rangot.

A Vosztokokat felváltó Voszhod-program hat repüléséből mindössze kettő valósult meg. A Voszhod-1 három fős személyzetének parancsnoka Vlagyimir M. Komarov erről a küldétésről még hazatért, ám a soron következő Szojuz-program első űrhajójának pilótájaként szörnyethalt az űrből való visszatérés során, amikor űrhajója a földbe csapódott és kigyulladt. Őt tekintik az űrrepülés első olyan halálos áldozatának, aki küldetés közben vesztette életét. Mindössze 40 éves volt. A Voszhod-1 másik két tagja, Borisz B. Jegorov orvos, és Konsztantyin P. Feoktyisztov tovább voltak élő tanúi a történelemnek, Jegorov 1994-ben  56 évesen hunyt el szívinfarktus következtében, Feoktyisztov pedig 2009-ben, 83 évesen. Érdekesség, hogy ő volt az egyetlen olyan űrhajós a csapatban, aki nem volt tagja a szovjet állampártnak.

Alekszej Leonov, egyik művével

A Voszhod-2 legénységének parancsnoka, Pavel I. Beljajev viszonylag korán, 1970-ben fejezte be a földi életet, hashártyagyulladás következtében. A fedélzeti mérnök, Alekszej A. Leonov azonban még ma is éli igencsak aktív életét. Talán ő az a személy a kezdő szovjet csapatból, aki manapság a legtöbb nyilvános szerepvállalásra igent mond, ami nem csoda, hiszen valódi hírességnek számít: ő volt az első személy, aki űrsétát tett, 1965. március 18-án. A légierő marsallja, valamint tehetséges festőművész is egyben.

Az amerikai csapat

Az “Igazak”: Grissom, Shepard, Carpenter, Schirra, Slayton, Glenn, és Cooper.

Az amerikai űrtörténelem pionírjai három nagy űrhajó-programot töltenek meg. Elsőként a Mercury Seven pilótái voltak azok, akik lehetőséget kaptak az egyszemélyes űrhajók tesztelésére. Az “Igazak” néven is ismert csoport pilótái közül legnagyobb bánatunkra már senkit sem találunk az élők sorában. Repülésük sorrendje szerint ők voltak az amerikai úttörők:

Alan Shepard 1961-ben a Freedom 7 fedélzetén tett űrugrást, majd 1974-ben az Apollo-14 fedélzetén a holdra is eljutott. 74 évesen, 1998-ban, leukémia vitte el az élők közül. Virgil Grissom a Liberty Bell 7 pilótájaként ismételte meg az űrugrást, és tragikus, mártírhalált halt egy földi gyakorlat során az Apollo-1 kapszulájában, tűz következtében. Két társa, Edward White és Roger Chaffee szintén áldozatául esett a szerencsétlenségnek. A szomorú esetnek idén van a 40 éves évfordulója.

John Glenn volt a legsikeresebb űrhajós a csapatból, kétszer is járt a világűrben. Elsőként három teljes kört tett meg a Friendship 7 fedélzetén 1962-ben, majd fordulatos, politikai karrierrel is tarkított élete során, 77 évesen a Discovery űrsikló fedélzetén 1998-ban ismét kijutott a világűrbe, ezzel felállítva az űrben járt legidősebb férfi rekordját. Haláláról szomorúan értesülhettünk nem egészen két hónappal ezelőtt, 2016. december 8-án. Kimagaslóan hosszú életet élt, 95 évet.

John Glenn az űrbe készül 77 évesen

Néhány éve, 2013-ban ment el Scott Carpenter is, aki az Aurora 7 űrhajót vezette, és 88 évet élt. Az 5. amerikai űrhajós, Walter Schirra érdekes karriert tudhatott magáénak, ő volt ugyanis az egyetlen a csoportból, aki mind a három korai programban repült: 1962-ben a Sigma 7 fedélzetén, 1965-ben a Gemini-6-tal, 1968-ban pedig az Apollo-7-tel. Családja közleménye szerint otthonában, természetes okokból távozott el 2007-ben, 84 évesen. A hatodik amerikai űrhajós, Gordon Cooper 1963-ban a Faith 7 parancsnoka volt, és repült később a Gemini-5-tel is, mielőtt felhagyott pilótakarrierjével. 2004-ben, 77 évesen érte a halál a kaliforniai Venturában. Az “igazak” közül a Mercury-programban egyedül Donald Slayton nem repülhetett szívproblémái miatt, ám ezt a hiányosságát 1975-ben a Szojuz-Apollo program keretében pótolta. 1993-ban, agytumor következtében halt meg.

Akik a Holdat is elérték

Nem lehet szó nélkül elmenni azon űrhajósok mellett sem, akik a Hold meghódításában aktív szerepet vállaltak. Még mai is élnek közülük élő hírmondói az akkori eseményeknek. Az Apollo-program során 12 személy járt a Holdon. Az Apollo-11 híres parancsnoka, Neil Armstrong 2012-ben hagyott itt minket egy sikertelen bypass műtét során, azonban íme egy lista azokról a személyekről, akik tudnak még a holdsétákról mesélni.

Alan Bean festés közben

Edwin “Buzz” Aldrin aktív közéleti személyiség, aki amerikaias vehemenciájával móresre tanít mindenkit, aki megkérdőjelezi hősi utazását. A másodikként Holdra lépő ex-űrhajós jelenleg 87 éves, számos kitüntetés tulajdonosa és az irodalommal is kacérkodik. Alan Bean a negyedik személy volt a Holdon az Apollo-12-ről, aki később sem adta fel űrhajósi karrierjét, és a Skylab-3 űrállomáson az 1973-ban rekordnak számító 58 napot is a világűrben töltötte. Jelenleg 84 éves, és a szovjet/orosz Leonovhoz hasonlóan a festőművészet színesíti meg napjait.

David Scott az Apollo-15 parancsnoka volt, előtte a Gemini-8 fedélzetén szerzett űrhajósi tapasztalatokat, a 7. személy, aki sétált a Holdon. Jelenleg is aktív életet él nyugalmazott ezredesként, a már emlegetett Alekszej Leonovval 2006-ban közösen megírták az űrhajózás történetét a hidegháború során, Two Sides of the Moon: Our Story of the Cold War Space Race címmel. John Young a  Gemini-, az Apollo-, és a Space Shuttle-programokban is repült, így tapasztalt űrhajósnak számít. A 84 éves, nyugállományú űrhajós az első, aki hatszor is eljutott a világűrbe. Holdraszálló társa, a holdkomp pilótája, Charles Duke csak egyszer repült, ő inkább cégigazgató lett Texasban, jelenleg 81 éves.

Az Apollo-17 holdi személyzete: a nemrég elhunyt Eugene Cernan, és Walter Schmitt, az utolsó ember, aki a Holdon járt.

Az utolsó élő ember, aki a Holdon járt az Apollo-17-tel, Harrison Schmitt geológus-űrhajós, akinek társa, a misszió parancsnoka, Eugene Cernan alig két hete, 2017. január 16-án hunyt el 82 évesen. Scmitt több asztronautához hasonlóan politikai karriert is épített, és a szenátori címig vitte. Az idén 81 éves űrhajós jelenleg mérnökként tanít a wisconsini Madison Egyetemen, és közvetlenül a Hold felszínén majdnem egy egész napot, 22 órát töltött az utolsó emberes Apollo-küldetésen.

A Mi történt az első űrhajósokkal? bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

A Nosulus Rift az Ubisoft által fejlesztett VR készülék. A termék rendeltetése hasonlít a már korábban látott VR headsetekéhez, felhelyezzük és játszunk. Az immerzió viszont, amit ez a kütyü ajánl, teljesen egyedülálló, mivel az érzékelés egy teljesen új dimenzióját nyitja meg a vállalkozó kedvű gamernek, ami nem más mint a szaglás. Bizony, az erre a készülékre fejlesztett játékok kapcsán nem csupán a látvány és hangulat elemeiről lehet már beszélgetni, hanem a szagvilágról is, hogy milyen kidolgozottak a szagok, és hogy mindez mennyire befolyásolta az ember játékélményét.

A meglehetősen rendhagyó vállalkozást pont egy olyan játéksorozat vette magára, akik imidzséhez nagyon passzol az ehhez hasonló újító, sokak szerint botrányos, de szerintem inkább gondolatébresztő erőfeszítés, ami nem más, mint a South Park.

A South Park Fractured But Whole játékmenete irtóra passzol a kütyü funkciójához, mivel a játékban a főszereplőnk különleges képessége az, hogy a bélgázait nagy erővel tudja kiereszteni. Mi más segítene jobban az immerzióban, mint az, ha a játékos nem csak hallja a környezetében lévő NPC-k reakcióit a karakterének bélszelére, hanem érzi is a saját orrán keresztül.

A Nosulus Rift működése abból áll, hogy egy mini gázmaszk szerű headsetet a fejünkre kell helyezni, és hagyni, hogy a szerkezet förtelmes szagokkal bombázza az embert. A készüléket egy usb-porton keresztül kell majd csatlakoztatni a számítógéphez, és a dizájnjában figyeltek rá hogy, hagyományos VR headsetnek és a gamer fülhallgatónak is legyen elég helye a fejünkön. A headsetben kettő apró kapszula van, amik a szagokat kikeverik, és továbbítják az orrba a felhelyezés és az eszköz telepítése után. A szagokat biztosító kapszulák egy idő után kifogynak, így annak utánpótlását külön biztosítani kell. Bár még nincs arról hír, hogy mennyi ideig fog működni a szerkezet egy töltéssel, az Ubisoft fórumaiból annyit ki lehet deríteni, hogy két kapszula elég lesz egy végigjátszáshoz. A gépezet által kibocsátott szagok intenzitása attól fog függni, hogy a karakterünk milyen erős bélgáz-támadást alkalmazott, így a játékosnak jól meg kell válogatni, hogy mikor milyen szellentést használjon, ha nem akarja, hogy az egész arcürege elzsibbadjon a bűztől.

A tesztelők elmondása szerint nagyon meglepő érzés használni a kütyüt, mert olyan, mintha szó szerint rászellentenének a használójának az orrára. Ez mind csak azt bizonyítja, hogy milyen meggyőzően működik a szerkezet, mivel igazából nem szellentést engednek rá a viselőjének az orrára, hanem különböző szintetikus illatanyagokból készül el a szimuláció.

A játékos társadalom reakciója a meglepő szerkezetre nyilvánvalóan pozitív és érdeklődő. Akik eddig is nagy elvárásokkal várták a South Park következő részét, még lelkesebbek lettek, hallva, hogy nemsokára megszagolhatják Cartman orr-repesztő durrantásait. Reméljük, hogy az Ubisoft nem von el a játék erőforrásaiból, most, hogy egy új platformot is készítenek a játék mellett. Örülnénk, ha tartaná az előző rész minőségét a South Park sorozat, és nem menne a történet és a játékmenet kárára az új szerkezet.

Sajnos, az Ubisoft rájött, hogy nem lenne kifizetődő a készülék, ha ténylegesen a boltok polcaira kerülne, ezért otthoni használatra nem lesz elérhető a hardware, viszont az érdeklődők kipróbálhatják, különböző gamer találkozókon. Reméljük, küldenek majd egyet az egyik Play IT-re hogy Magyarországon is beleszagolhassunk a játékba.

Ugyan a Nosulus Rift headsete nem lesz elérhető mindenki számára, a nazális virtuális valóságokra éhezők mégis beszerezhetik már most is más cégek hasonló termékeit. A Nosulus felkapottsága miatt már kezdték gyártani a konkurens cégek is a saját VR maszkjaikat, így például a Feelreal, vagy pedig a CamSoda. Egyelőre úgy látszik, hogy a headsetek gyártói a használt illatanyagok alapján jelölik meg a marketen a területeiket. Míg a Nosulus a páratlan bélgáz választékát hirdeti, addig a Feelreal ilyen-olyan környezetből vett illatokkal népszerűsíti magát (például erdő illat, óceán illat, stb.), a CamSoda pedig a felnőtt iparhoz gyártja a készülékeit.

Gamerként azt kell mondjam, hogy nagyon komikus, de mégis érdekes fordulat a VR illatmaszkok megjelenése a piacon. Bár a szerkezetek egyelőre nagyon kezdetlegesek, és mint olvashatjuk, állandó utántöltésre szorulnak, mégis nagyon érdekes lenne például egy háborús játékot úgy játszani, hogy érezzük a puskapor szagát a fegyverünknél, vagy éppen az űr szagát egy asztronauta szimulátorban.

A Szagok és a virtuális valóság bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

Még a hét elején a NASA sejtelmes üzenetet hagyott hivatalos facebook oldalán, miszerint a napokban nagy bejelentést tesznek az exobolygókkal kapcsolatban. A merészebb kommentelők úgy vélték, hogy az űrtársaság végre bejelenti a földönkívüliek létezését, de erre úgy néz ki még várnunk kell.

Azonban a hír megérte a várakozást. A NASA tőlünk 40 fényévnyire egy roppant érdekes naprendszerre bukkant. A rendszerben hét bolygó található, melyek közül valamennyi Földünkhöz hasonlatos, és ebből a hétből három pedig a lakható zónában kering törpecsillaga, a TRAPPIST-1 körül.

Ugyan korábban is találtak már a Földhöz hasonlatos planétákat, de ennyit egy helyen még sosem. A Spitzer űrtávcső felfedezése ismét szabadjára engedi az exobolygók iránti érdeklődést, főleg, hogy az újonnan felfedezettek nincsenek is annyira „messze”.

A tudósok szerint mind a hét bolygón elképzelhető a folyékony víz jelenléte. Három azonban a lakható zónában tartózkodik, ahol az élet kialakulásához megfelelő körülmények állnak rendelkezésre.

A munka java csak most következik, ugyanis több, az élet kialakulására utaló jelet is vizsgálni kell. Ehhez a feladathoz már másik távcsövet, a James Webbet használják, mely képes kimutatni a fontos gázok (oxigén, metán, ózon) molekuláit is.

A költözés testvérbolygóinkra még várat magára, de a mindig sci-fiben szereplő témák kezdenek valósággá válni. Ha nem is a mi életünkben, de előbb-utóbb sikerülhet a csillagok közé emelkednünk és új világokat felfedeznünk.

A Föld-szerű bolygókat fedezett fel a NASA bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

A Linaro a világ 3 legnagyobb Linux kernel kontribútorai közé tartozik, olyan cégek alapították, mint az ARM, a Facebook, a Cisco, vagy a Nokia. Március 6 és 9-e között Budapesten  workshopot tartanak, ami többezer dollárba kerül, de felajánlottak egy 2 órás ingyenes ablakot, ahol bemutatnak egy új projektet: a 96boards-ot.
A projekt lényege, hogy kidolgoztak egy szabványt az ARM-alapú hitelkártya méretű számítógépekre, ami részint garantálja a magas minőséget, részint garantálja azt, hogy az ehhez készült kiegészítők kompatibilisek maradjanak, tehát lehessen cserélgetni őket. Már több gyártó beállt a szabvány mögé (Texas Instruments, ST, stb.), és egyre több board válik elérhetővé.

A Linaro, Robotépítők Magyarországi Egyesülete és a Galaktika szeretné, ha komoly közösséget gyűjtenénk az új board-ok köré, így meggyőzhetjük őket arról, hogy adjanak egy esélyt Budapestnek, illetve a régiónak. Ha azt látják, hogy elegendő számú érdeklődő van, akár elindítanának egy helyi irodát, hogy innen tudják támogatni a fejlesztéseket, eszközökkel és mérnöki tanácsadással. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött, infók itt: http://www.96boards.org/go/bud17-connect-reach/

A 2013 júniusában hozta létre a hardvergyártó, tervező és licencelő cég – IBM, Samsung, Freescale, Texas Instruments, ST-Ericsson, ARM – a Linaro névre hallgató kezdeményezést, amelynek célja olyan fejlesztőeszközök biztosítása, amelyek segítségével a chipjeikre optimalizálhatók a különféle Linux-változatok a nagyobb teljesítmény vagy éppen alacsonyabb fogyasztás érdekében. Emellett bejelentették, hogy kerneloptimalizációk és különféle köztesszoftverek is várhatók a közös műhelyből, amelyeket hathavi rendszerességgel ad ki majd a Linaro.

A Megérkezhet a Szilíciumvölgy Budapestre? bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

Az élet egyre több területét átható digitalizáció és a partnerország, Japán révén az úgynevezett 5.0-ás társadalom (Society 5.0) kialakulása a központi téma a németországi Hannoverben a hét végén kezdődő CeBIT-en, a világ legnagyobb információs technológiai szakkiállításán.

A kiállítást vasárnap este nyitja meg Angela Merkel német kancellár és Abe Sindzó, az idei partnerország, Japán miniszterelnöke. A hannoveri vásárvárosban több tízezer négyzetméteren berendezett kiállítás hétfőtől látogatható. A rendezvényen 70 országból mintegy 3000 kiállító mutatja be termékeit és szolgáltatásait. A technológiai innovációval foglalkozó új, feltörekvő cégek – startup vállalkozások – aránya történelmi csúcsra emelkedik, a 35 országból összegyűlő 350 fiatal vállalatnak egy külön csarnokot is biztosítottak, további bő 200 startup cég pedig más helyszíneken mutatkozik be. A péntekig tartó kiállításra 200 ezer szakmai látogatót várnak.

Az idei CeBIT minden eddiginél látványosabb lesz, átélhetővé teszi a digitális átalakulást, ami annak tulajdonítható, hogy a negyedik ipari forradalomnak vagy 4.0-ás iparnak is nevezett folyamat – a digitalizáció és az ipar összekapcsolódása – egyre több kézzel fogható, használható terméket eredményez. Így például az egyik csarnokban vezető nélküli kisbuszok – a svájci PostAuto AG gyártmányai – szállítják a látogatókat, a Digitalizáció élőben (Digitalisierung live) nevű szekcióban pedig gyakorlati példákon keresztül mutatják be, hogy miként alakítja át a digitalizáció a gazdaság teljes értékteremtési láncolatát.

A CeBIT-re szervezett több mint kétezer előadáson, konferencián sok “sztár” is fellép, nagy várakozás előzi meg például a robotika úttörőjének számító japán Isiguro Hirosi prezentációját, az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtő programjait leleplező Edward Snowden online fórumát és a technológiai fejlődés legnagyobb hatású kortárs teoretikusai között számon tartott Ray Kurzweil, a Google fejlesztési igazgatója előadását – mondta egy berlini sajtóbeszélgetésen Hartwig von Saß, a CeBIT kommunikációs vezetője.

A kiállítás valamennyi fő témájára jellemző, hogy testközeli módon ábrázolja, miként hatja át az informatika és a digitalizáció az üzlet és az élet egyre több területét. A virtuális valóság (VR) témakörét tekintve például a berlini Charite egyetemi klinikai kutatói arról tartanak bemutatót, hogy miként készülnek VR-alkalmazásokkal nehéz műtétekre, az egyik vezető autógyártó vállalat pedig “virtuális autószalon” fejlesztésével érkezik a CeBIT-re.

Az egyelőre határtalannak tűnő lehetőségeket megnyitó mesterséges intelligencia (AR) területén a többi között bemutatnak egy szinkrontolmács alkalmazást, amely “lenyűgözően jól működik” – mondta Hartwig von Saß.
Hozzátette: kiemelt téma a dolgok internete (IoT) is, amely ágazati előrejelzések szerint áttörés előtt áll, a következő két évben várhatóan 50 milliárd úgynevezett buta dolog – vagyis nem okostelefon, okosóra vagy hasonló készülék, hanem például közlekedési lámpa vagy raktári polc – kapcsolódik rá az internetre.

A CeBIT egyik nagy erénye éppen az IoT révén emelkedik ki, ezen a területen ugyanis szinte teljesen hiányoznak még a nemzetközileg elismert eljárások, szabványok, a kiállítás viszont összehozza az ágazat legtöbb szereplőjét és a terület szabályozásáért felelős döntéshozókat.

Az együttműködést szolgálja a partnerország, Japán által szervezett tanácskozások sora is – emelte ki Maszuda Hitosi, a japán állami külkereskedelmi fejlesztési ügynökség (Jetro) berlini képviseletének vezetője, hozzátéve, hogy mindenekelőtt a japán-német kapcsolatok elmélyítésére törekednek. Mint mondta, a japán és a német is fejlett ipart működtető, “termelő nemzet”, ami ugyan versenyhelyzetet jelent, de az érdekek sok területen közösek, így az új technológiák nemzetközileg elfogadott szabványainak kialakításában is.

Tavaly csupán 11 japán cég jelent meg a CeBIT-en, az idén viszont a partnerországi cím révén több mint tízszer ennyi, 118. A kiállítók csaknem fele startup cég, ami szokatlannak tűnhet a japán gazdaságról kialakult képhez képest, valójában viszont az erős megújulási, innovációs készséget jelzi – mondta a szakember.

A több mint 7000 négyzetméteres nemzeti stand a szuperokos társadalomnak (Super Smart Society) is nevezett 5.0-ás társadalom témája körül épül fel. Az elképzelés szerint a gyűjtögető és halászó-vadászó (“1.0-ás”), majd a mezőgazdasági, utána az ipari és végül az információs társadalom korszaka után elkezdődik az 5.0-ás társadalom kora, amelyben a legfőbb erőforrást már nem az emberi beavatkozás nélkül, a természet ajándékaként fellelhető javak – növények, halak, vadak -, vagy a föld, vagy az ipari termelést megalapozó kőszén és a kőolaj, vagy az információ jelenti, hanem az “innováció kultúrája”, amely összefogja az összes társadalmi réteget és csoportot, átformálva őket.

A japán kormány koncepciója alapján ebben a gondolkodási keretben a társadalom elöregedésétől a robotok munkájára támaszkodó ipar előretörésén keresztül a környezetszennyezésig valamennyi nagy kihívásra megfelelő választ lehet adni. A CeBIT-en azt mutatják be, hogy hol tart most ennek az elképzelésnek a gyakorlati megvalósítása.
Az egyik leginkább szemléletes példa a mesterséges, mozgó, külső csontváz (exoskeleton) technológia, amelyben Japán a legfejlettebbek közé tartozik. Ezeket az emberi testet magukban foglaló szerkezeteket számos területen lehet használni, például az egészségügyben, mozgássérült emberek életminőségének javítására és az ágazat költségeinek csökkentésére, ami nemcsak a betegeknek, hanem minden adófizetőnek előnyös – mondta Maszuda Hitosi.

Forrás: MTI

A CeBIT: digitalizáció és 5.0-ás társadalom bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

Aki azt hitte, hogy az HBO által elképzelt, humanoid robotokkal feltöltött kalandparkok a valóságban soha nem jöhetnek létre, az nagyot tévedett. A legfrissebb hírek szerint ugyanis a Disney azt tervezi, hogy a látogatókkal kommunikáló android is megtalálható lesz az általuk működtetett theme parkokban. A robot a leírás szerint puha lesz, mozogni és kommunikálni is fog az emberekkel és vélhetően egy-egy ismertebb Disney karakter külsejét viseli majd. Rögtön kézenfekvő felvetés mondjuk azt mondani, hogy a Big Hero 6-ből Baymax lehet az első ilyen figura, ami tiszteletét teszi Disneylandben. Főleg, hogy a Disney kérelme alapján egy végtagokkal rendelkező, levegővel vagy gázzal feltöltött robotról lesz szó. Persze a legszigorúbb biztonsági előírásokat szem előtt tartja majd a világszerte ismert cég, már ha lesz valami az ötletből.

Az elmúlt évtizedekben Disneylandben alapvető és már-már megszokott dologgá vált, hogy Mickey egérnek, Donald kacsának vagy éppen Goofynak beöltözött színészek játszottak együtt a gyerekekkel. Mert a Disney ezért fizette őket. A robotok alkalmazása azonban egy következő lépés lehet egy még interaktívabb jövő felé. Azonban senki ne számítson arra, hogy ezek a gépek mesterséges intelligenciával is fel lesznek vértezve. Senki nem akar egy Westworld vagy épp Mátrix inspirálta világot, ugye?

A tervezett robot nem rendelkezik majd mesterséges intelligenciával, helyette emberi kezelő adja majd neki az utasításokat, gombok nyomogatásával. Így a robot tulajdonképpen egy túlméretezett bábu lesz majd Disneylandben. A cég theme parkjaiban még nem volt arra példa, hogy humanoid gépek az emberek között sétálgattak volna és ha az ember belegondol a dologba, ebben van némi balesetveszély is, de a szórakoztatóipar már csak ilyen. A látogatók most már nem bort és kenyeret, meg gladiátorharcokat akarnak, hanem olyan robotokat, amelyek kedvesek a gyerekeikkel és akár meg is lehet ölelni őket.

A Androidok fogják működtetni a jövő Disneylandjét? bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

A Reebok a világ egyik legismertebb sportszergyártója, mely a súlyemelő és sportcipők mellett hasonló vonalon indult el 2016-ban, mint a Nike egy évvel korábban. Utóbbi cég önbefűzős cipőinek híre bejárta a világsajtót, de a Reebok is kedvezett 2016-ban a sci-fi rajongóknak, ugyanis piacra dobták az 1986-os, Aliens című filmben látott cipők replikáját, azt, amelyet Ellen Ripley hordott. A csavar ott volt az egészben, hogy amikor az Alien Stomper a vásárlók előtt is elérhetővé vált, a cipők csak férfi méretben voltak kaphatóak. Ez pedig egy csomó rajongót kiakasztott, hiszen Sigourney Weaver karaktere az egyik első olyan női szereplő volt a sci-fik történetében, aki egyedül is ki tudott és mert állni magáért.

Most az Alien Stomper két új változatban jelenik meg, ugyanis a Reebok javítaná hibáját, ezek pedig talán még jobban néznek ki, mint az első, fehér-piros változat. A cipők a “Final Battle” nevű pakkban jelennek meg, a sárga a P-5000-es exoszkeleton előtt tiszteleg, a másik pedig a filmbéli Alien-királynőre emlékeztet.

Az alienes cipők július 18-tól lesznek elérhetőek és a Reebok tájékoztatása szerint unisex méretben kerül eladásra az újdonság, így pedig már mindenki örülhet. Alább mutatunk még pár képet a cipőkről, mindent a szemnek alapon, illetve látható az eredeti, 2016-os változat is.

A Az Alien franchise előtt tisztelegnek a Reebok új cipői bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

A világ egyik leghíresebb elméleti fizikusa, Stephen Hawking eddig is szeretett a világvégével fenyegetni, most azonban az eddigieknél még komolyabb jóslattal állt elő a tudós. Szerinte, ha 100 éven belül az emberiség nem kolonizál egy új bolygót, akkor ki fog pusztulni. A Föld rengeteg problémával néz farkasszemet, melyek egyre komolyabban fenyegetik a jövőjét, így a globális felmelegedés, a túlnépesedés és az aszteroidák is gondot jelentenek. De valóban összehozható, hogy egy másik bolygóra költözzünk?

Az első és legnyilvánvalóbb megoldás a Mars lenne, mint második lakóhely, azonban a körülmények ott sokkal rosszabbak. A föld mérgező, rettenet hideg van, ráadásul a levegőt se tudnánk belélegezni. Egy marsi kolóniának folyamatosan szüksége lenne arra, hogy például palackozott levegőt szerezzen magának, és ha a Földnek teljesen vége lenne, akkor az utánpótlás elég nehezen lenne megoldható. A Tejútrendszerben minden bizonnyal vannak olyan bolygók, amelyek hasonlóan jó feltételeket biztosítanának az emberiségnek, mint a Föld, azonban a teleszkópjaink nem elég jók, hogy csak ránézésre megmondhassuk, hogy hogyan néz ki egy exobolygó. Ráadásul több száz évig tartana elutazni odáig, ha találnánk egy lehetséges új lakhelyet, ami pedig azért rizikós, mert a legénység valószínűleg nem érné meg, hogy odaérjenek.

Ha kolonizálni akarunk egy másik bolygót, akkor bizony oda elég embert kell vinni, mert balesetek történhetnek, és egyéb tényezők, mint a belterjesség akadályozhatják, hogy a népesség szaporodjon. A NASA missziói legfeljebb 6 emberrel dolgoznak majd, a SpaceX bolygóközi transzport rendszere alkalmanként 100 embert vinne a Marsra, de ez egyelőre a gyakorlatban még nem létezik.

A Mars terraformálása, azaz földszerűvé alakítása még szóba jöhetne, de legalább 100 000 évbe telne, hogy a levegő belélegezhetővé váljon. De még enélkül is, annak a kevés embernek az odaszállítása dollárbilliókat emésztene fel, amire addig, amíg a helyzet tényleg nem élet-halál kérdése, nem fog sor kerülni.

Még ha sikeresen kolonizálnánk a Marsot, és hasonló stílusban tengetnénk ott az életünket, még akkor se biztos, hogy túl sok időt tudnánk nyerni magunknak. Hiszen egy legalább olyan mértékű környezetpusztítást, mint amit az ember végez a Földön, egy jó állapotban lévő bolygó se élne túl nagyon sokáig.

Stephen Hawking kijelentése meglepte a világsajtót, ugyanis a tudós eddig 1000 évet jósolt az emberiségnek.

A Stephen Hawking szerint 100 éve van hátra az emberiségnek bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

Amellett, hogy az ember képes a magasabb szintű, logikus gondolkozásra, a fejlett kommunikációra és arra, hogy biztonsággal közlekedjen két lábbal, az evolúciónak köszönhetően még arra is képessé váltunk, hogy bizonyos veszélyhelyzetekben, mondjuk ha elesnénk, meg tudjuk előzni a komolyabb sérüléseket. Ahogy azonban öregszünk, a reflexek és az izmok lelassulnak és legyengülnek, az idősebb generációnak ezért veszélyes nagyon, ha elveszítik a mozgáskoordinációjuk felett az uralmat.

A Scientific Reports írása alapján azonban a kutatók hevesen dolgoznak azon, hogy egy különleges exoszkeletonnal megvédjék az időseket az esés okozta sérülésektől. Az eszközt nagyjából úgy kell elképzelni, hogyha a viselője elveszítené az egyensúlyát, a gépben bekapcsolnak bizonyos adaptív mechanizmusok. A tudósok szerint ezzel az eszközzel elég komolyan meg lehetne könnyíteni rengeteg ember életét.

De hogyan is kell az egészet elképzelni? Az exoszkeleton olyan algoritmussal dolgozik, mely képes előre meghatározni, hogy vélhetően a viselő az izommozgása alapján el fog-e esni. Ha arra jut a gép, hogy igen, akkor az eszköz az ellenkező irányba fejt ki erőt. Egyszerű fizika ez, a kisgyerekek korán megtanulják a hatás-ellenhatás törvényét. A teszteléshez nyolc idősebb embert és két, az egyik végtagjukat részlegesen elveszített jelentkezőt kértek meg, akik direkt egy olyan futópadon mozogtak, melyet arra találtak ki, hogy a használóját kibillentse az egyensúlyából. A kutatók arra jutottak, hogy az exoszkeleton használatakor sokkal kevésbé állt fenn a veszélye, hogy a tesztelők elesnek, mint a gépezet használata nélkül, mely arra utal, hogy az algoritmus működőképes.

Az exoszkeletonok fejlesztése és tesztelése az elmúlt években igencsak populárissá vált a tudományos életben, a kutatók pedig legfőképp arra igyekeztek megoldást találni, hogy a lebénult embereken segítsenek. A korábbi eszközök azonban igencsak nehezek és nagyok voltak, ez az új exoszkeleton már egy másik irányvonalat képvisel, hiszen a viselete sokkal kevésbé akadályozza az embert és könnyebb is hozzászokni. Ami egyelőre a tömeggyártás és az idősek mozgását biztonságossá tévő exoszkeleton közé áll, az a további tesztelés, hiszen eddig mindössze 10 emberen volt rajta az eszköz. Ahhoz, hogy biztonságosnak lehessen mondani, még jóval több jelentkezőre van szükség, akik kipróbálják, így egyelőre csak prototípusról beszélhetünk.

A Exoszkeletonnal tennék biztonságossá az idős emberek mozgását bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

A sci-fi műfajának alapeleme az elvágyódás, a misztikus világűr, a felfedezés varázsa, és a szokatlan, nem e világi földrajzi helyek. Azonban azt se felejtsük el, hogy otthonunk, a Föld önmagában egy csoda. Szülőbolygónkon is megannyi gyönyörű táj, szélsőséges körülmények között élő lény található. A fantasztikumért nem mindig kell másik bolygóra látogatni, megtalálhatjuk azt a Földön is. Jeff Carlsonnal is a nászútján jött szembe az ihlet, melyet fel is használt Frozen Sky című művéhez, melyet most először olvashat magyarul a nagyérdemű.

A magyarul Fagyott égbolt címen megjelent regény a Jupiter negyedik legnagyobb holdján, az Európán játszódik, ahol a történet főhősére, Vonnie-ra és társaira megannyi kalandos felfedezés vár.

Ám mielőtt a regénnyel foglalkoznánk, ejtsünk pár szót az Európáról, a Cassini-Huygens űrszonda eredményeiről és az Európa rejtélyes jégvilágáról.

A Cassini-Huygens űreszközt 1997-ben bocsátották ki a világűrbe, azzal a feladattal, hogy a Szaturnusz környezetét vizsgálja, illetve hogy eljuttassa a Huygens leszállóegységet a Titán hold felszínére.  A Jupitert és holdjait közvetlenül nem kutatták, azonban remek fotókat készített az űrszonda az útja során.

A küldetés azonban számos új, nem várt és meglepő eredményt is produkált, nézzük is őket sorjában:

A Titan hasonló felszíni képződményekkel rendelkezik, mint a Föld, légköre van, amelyben szerves anyagokat is lehet találni, és a holdon metántartalmú csapadék hullik alá, tavakat létrehozva. Lehetséges lenne tehát az élet a Földön kívül? Ráadásul nem is kell annyira „messzire” menni érte? A Naprendszer egyre inkább meglepi a tudósokat, hiszen az Európa hold után a Szaturnusz rendszerében feltételezhető az élet, vagy az arra alkalmas környezet. A Szaturnusz másik nagy holdjából, az Enceladus a felszínéről vizet tartalmazó anyag lövell ki. A felszín akár hatalmas vízóceánt is rejthet.

A Szaturnusz mindkét pólusánál gigászi hurrikánok tombolnak, és az északi póluson szabályos hatszög alakú képződmény van jelen, melyről eddig nem sokat tudtak elmondani a kutatók. A hexagon egy nagyon erős örvényzóna, melynek pontos magyarázata még hátra van, de a küldetés utolsó részében behatóbban fogják vizsgálni a jelenséget.

A Cassini programot eredetileg négyévesre tervezték, de azóta kétszer is meghosszabbították. Azonban most már tényleg a nagy befejezésre készül az űrszonda, ugyanis idén április végétől megkezdődtek pályamódosításai, melynek eredményeképpen hamarosan a Szaturnuszba csapódik.

Az űreszköz pedig még „haláltánca” közben is bámulatos dolgokkal kápráztatja el az emberiséget. Ahogy halad elkerülhetetlen végzete felé, a Cassini minden korábbinál jobban meg fogja közelíteni a Szaturnuszt. Huszonkét keringés alkalmával a gyűrűk belső pereme és a bolygó között halad át, így pazar képeket láthatunk majd a legbelső gyűrűkről és persze magáról a Szaturnuszról is.

A 110 ezer kilométer per órás sebességgel mozgó Cassini saját, hatalmas tányérantennáját használja védőpajzsként, hiszen ekkora sebességnél a legapróbb szemcsék is végzetesek lehetnek a szonda számára.

Azonban, arra a tudósok sem számítottak, hogy a bolygó és gyűrűi közötti nagyjából kétezer kilométer széles sávban pormentes üresség tátong. A különleges környezet mellett szokatlanul csöndes arrafelé az űr. A Cassini mindeddig a rádió és plazmahullám-vizsgáló rendszerét használta a különböző űrbéli részecskék emberi fül számára hallható hanggá konvertálására. Amíg az eszköz a gyűrűket járta, másodpercenként több száz ilyen részecskét tudott rögzíteni, azonban az üres térben megszűntek a hangok. Csupán néhány alkalommal lehetett felfedezni a részecskék „dallamát”.

Tehát már csak pár hónapja maradt hátra a nagyszerű űrszondának, de ez alatt az idő alatt is számíthatunk meglepő felfedezésekre.

Az elmúlt húsz év során a Cassini űrszondának köszönhetően többet tudtunk meg a Jupiterről, a Szaturnuszról és azok holdjairól. Köszönjük a munkát, Cassini!

A cikksorozat következő részében a lehetséges élettel foglalkozunk a Naprendszerben. Irány az Európa!

A Fagyott égbolt: a Cassini űrszonda feledezései bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

Van-e élet a Földön kívül? Gyakran tesszük fel a kérdést, és még mindig nem kaptunk egyértelmű válaszokat, bizonyítékokat a témában. Mindig akadnak lelkes UFO-vadászok, akik általában elfogult űrlény-hívők, s szerintük az idegenek már köztünk élnek. Akadnak olyan teóriák is, miszerint egy kozmikus valóságshow részei vagyunk, de az sem ritka ilyen körökben, hogy egy idegen civilizáció hozott minket ide erre a bolygóra. Az SF-ben járatos olvasóknak is sokszor elkerekedik a szemük ezek hallatán, egy valamiben azonban egyetérthetünk: most már tényleg ideje lenne valahol életet találni az univerzumban!

Alapvetően a tudományos fantasztikumnak, mint műfajnak gyakran egyik népszerű témája, hogy léteznek rajtunk kívül is fejlett civilizációk a világűrben, de ahogy a konteók esetében is történik: ahány írás, annyi elmélet született már. Azonban az SF alkotások, melyek űrlényekkel foglalkoznak, legnagyobb részben másik naprendszerbe, csillaghalmazba, alternatív univerzumba helyezik el az idegen fajokat. No de mi van akkor, ha az élet itt van az orrunk előtt? Mondjuk a saját Naprendszerünkben.

A Jeff Carlsonnal és a Fagyott égbolt című regénnyel kapcsolatos cikksorozatunk előző részében a Cassini űrszondáról volt szó, mely 1997 óta járja a világűrt pazar felfedezések sorát megmutatva a földi tudósoknak. A Cassini ugyan csak érintőlegesen foglalkozott a Jupiter rendszerével és az Europával (képeket készített, majd továbbhaladt a Szaturnusz rendszerébe), mégis felkeltette a szakemberek érdeklődését.

Vastag jégrétege alatt, az Europa hold masszív óceánt rejt, mely folyékony vizet, és olyan anyagokat tartalmazhat, melyek elengedhetetlenek a földi értelemben vett élet kialakulásához. Ha van is élet a mélységes és sötét óceánban, akkor is csupán a földi tengerekben is előforduló mikrobákhoz lehetnek hasonlatosak. Az Europa felszínét folyamatos sugárzás támadja, ami elpusztíthatja az organikus anyagokat, így a felszínen egészen biztosan nem fogunk életre lelni.

A felszín helyett inkább az alatt vizsgálódnának a kutatók. Legalább tíz centiméter mélyre fúrva már komoly információkkal szolgálhatna a jégtakaró. Például speciális mikroszkópok kereshetnének akár holt mikrobákat a felszín közeli részekben, más eszközök pedig szerves anyagok után kutathatnának. Rengeteg mérés, és különböző, ilyen célokra fejlesztett eszközök szükségesek az esetleges bizonyítékok kutatására, hiszen ha bármilyen életre utaló jelre bukkannánk, azt 100%-os bizonyossággal kell bizonyítani. Azt mondani sem kell, ha az Europa képes életet biztosítani különböző mikroorganizmusoknak, az szenzációs, de egy csöppet ijesztő felfedezés is lenne: valóban nem vagyunk egyedül a végtelen univerzumban.

Legközelebb 2022-ben indítanak oda küldetést, ami az Europa Clipper névre hallgat, és kimondottan a Jupiter holdjával fog foglalkozni, életet keresve az Europa jeges világában. Néhány évvel később pedig egy olyan űrhajó követné őt, ami képes lesz a felszínen is landolni, hogy onnan közvetlenül lehessen vizsgálódni és élet után kutatni a holdon.

A BBC Newsnak így nyilatkozott Dr. Robert Pappalardo, a NASA, és az Europa Clipper misszió tudósa:

„Tényleg megpróbálunk potenciális lakhatóság bizonyítékaira lelni az Europán, – az élet alap összetevőit keressük: főként vizet, amely olyan kémiai vegyületeket tartalmaz, amik az élethez szükségesek. Megpróbáljuk megérteni az óceánt, a jégburkot és a hely földrajzát. Ha ezek eredményeit összevegyítjük, megkapjuk az Europán lévő aktuális aktivitási szintet.”

Tehát, ha van is élet a jégtakaró alatt, még sok évet kell várnunk arra, hogy bebizonyítsák. Azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni: az élet jelenléte alatt nem zöld (vagy szürke) emberkéket értünk, vagy harminc méter hosszú gilisztákat pengeéles fogakkal, hanem apró, szabad szemmel nem látható mikroorganizmusokat. Ám évmilliók során ezekből a kicsiny lényekből, ha az evolúció feltételei érvényesülnek, akár sokkal összetettebb létformák is kialakulhatnak.

Cikksorozatunk következő részében Jeff Carlson Fagyott égbolt című regényével fogunk foglalkozni.

A Fagyott égbolt: az Europa jegén és alatta bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

A MI és a Robot című kiállítás a mai robotika és mesterséges intelligencia „előszobája”: arról a folyamatról mesél közérthető formában, amely a drónok, önvezető autók és a Go játékban is győzedelmeskedő gépagyak világához vezetett. A tárlat június 7-én nyílt és szeptember végéig lesz látogatható. Klubtagjaink közül néhány szerencsés azonban ingyen megnézheti a gyűjteményt.

Június 20-án kisorsolunk két páros és egy darab családi belépőt (ez utóbbi két felnőtt és három gyerek belépésére jogosít) a MI és a Robot című kiállításra. A sorsolásban automatikusan részt vesz mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak.

És még valami: aki megnyeri a jegyet, az nemcsak az időszaki kiállítást, hanem az NJSZT állandó tárlatát is megtekintheti. Mindez a Szent-Györgyi Albert Agora épületében található, a belépők pedig az Agora programjain való részvételre is szólnak.

Még nem vagy tagja Galaktika Klubnak? Lépj be most!

A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk, és több partnerünknél is. Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.

Legyél tagja egy igazán fantasztikus klubnak!

Játékunk lezárult. A nyertesek:
Elek István (Szeged) – páros jegy
Vas Magdolna (Baja) – páros jegy
Csányi László (Szentes) – családi jegy
Gratulálunk!

A Segítünk eljutni a MI és a Robot kiállításra! bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

Már a 20. században is elég felkapott volt az exobolygók témaköre (bolygók, melyek más csillagok körül keringenek, mint a mi Napunk), mind a tudomány, mind pedig a science fiction iránt érdeklődők körében. Sokáig a létezésük csupán feltételezés volt, azóta viszont több, mint 3500 ismert exobolygót különböztettek meg, köztük az idén februárban felfedezett TRAPPIST-1 rendszert, amelyben 3 bolygó akár lakható is lehet.

Azonban míg a naprendszerbeli szomszédjaink számos holdját ismerjük, az exobolygók holdjairól eddig kevés információnk volt. Sőt, bizonyítani sem tudtuk a létezésüket. Egy csapat csillagász a Columbia Egyetemről nemrég nagy valószínűséggel felfedezte az első holdat, ami a naprendszerünkön kívül esik.

A mérések alapján az ’exohold’ mérete nagyjából akkora, mint a Neptunusz, és egy Jupiter nagyságú bolygó körül kering, aminek azonban a Jupiternél tízszer nagyobb a tömege. Ekkora égitesteknél azonban nem valószínű, hogy egymás közvetlen közelében alakultak ki, sokkal elképzelhetőbb, hogy a hold valahol máshol jött létre, az exobolygó pedig a hatalmas gravitációjával befogta, és pályára állította maga körül.

A módszer, amivel az exobolygókat és a körülöttük keringő holdakat keresik a kutatók, nagyon hasonlít ahhoz, amit Galilei használt a Jupiter holdjainak felfedezésekor: a bolygó fényének pislákolását figyelte, amelyet az előtte elhaladó holdak árnyékoltak be. Itt is ugyanez a technika, csak éppen távcső helyett a NASA Kepler Űrtávcsövét használják.

Dr. David Kipping, a Columbia Egyetem csillagász professzora szerint még kevés esély volt a bolygó holdjának pontos megfigyelésére és ezért még nem jelentették be hivatalosan, de az eddigi teszteket sikeresen teljesítette és ígéretesnek tűnik. A pontosabb megfigyelések érdekében a Kepler szonda helyett a Hubble Űrteleszkópot tervezik használni a csillagászok 2017 októberétől, addig 50-50 % a valószínűsége, hogy exoholdat vagy valamilyen más égitestet találtak.

A Megvan az első exohold bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.