Kalandosan indult a New Horizons nevű űrjármű „karrierje”. A 2006-os fellövése óta megtett már több, mint 4,8 milliárd kilométert, miközben a Földön azt hitték, hogy elromlott. De aztán mégis bekapcsolt és gyönyörű felvételeket közölt missziójáról, a Plutóról. Ez űrkutatási mérföldkő, hiszen a bolygóból törpebolygóvá lefokozott Plutó háza táján még soha nem járt ember által készített eszköz. A  zongora méretű űrjármű rengeteg adattal szolgálta a különféle kutatásokat, amelyek segítségével közelebb kerülhetünk az univerzum kezdetéhez, vagy a saját Naprendszerünk, esetleg a Föld kialakulásához is.

A New Horizons azonban nem áll meg. 2026-ig hosszabbították meg a küldetését. Most, hogy elhagyta a Plutót, a mélyűr felé vette az irányt, ami koránt sem ígérkezik zökkenőmentes utazásnak. A világűr e fertálya tele van különféle aszteroidákkal és kisbolygókkal, ami nagyban megnöveli annak a veszélyét, hogy a járműben kár keletkezzen.

Végleges döntés még nem született, 2016 tavaszáig konzultálnak a tudósok, hogy végülis mi lenne a további célja a New Horizonsnak. De elmondhatjuk, hogy jók az esélyei: energiaforrásai kiváló állapotban vannak, sokáig kibírná az utazást, és a további kutatásokhoz nem kellene új járművet fellőni.

A jövőben megvizsgálhatná a 2014 MU69 névre keresztelt aszteroidát, amit tavaly a Hubble teleszkóp vett észre. A New Horizons 2019-ben fog elhaladni az aszteroida mellett.

Mindenesetre a szonda nem tétlenkedik, annak ellenére, hogy amíg tovább utazik, kikapcsolta a kameráit. A Plutóról készült nagyfelbontású képeket folyamatosan küldi a Földre, de az adatok továbbítása rendkívül hosszadalmas folyamat, és ez egyre csak lassul, ahogy távolabbra kerül tőlünk, és mélyebben elveszik a végtelen sötétségben.

A A New Horizons folytatja útját bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

A 2007-ben fellőtt Dawn űrszonda idén januárban alaposan megbolygatta a tudomány képviselőit és a fantasztikum kedvelőit. A Mars és Jupiter közötti aszteroidaövben lévő Ceres névre hallgató törpebolygón különös jelenséget vettek észre.

A 950 km átmérőjű égitest Occator nevű kráterében furcsa fényvisszaverődésre lettek figyelmesek, ami igencsak felkeltette az érdeklődést a kisbolygó iránt. Hónapokon át sokféle lehetséges magyarázat érkezett – a jeges krátertől egészen a földönkívüliekig – széles skálában. A pontos okot azonban egyelőre senki sem tudja.

A Dawn viszont egyre közelebb kerül a Cereshez, így újabb, nagyobb felbontású képeket tud készíteni róla. A felbontás már 140 méter/pixel, ami az első képekhez képest tízszer jobb. A 3D-s térkép elkészültével, nagyjából két hónap múlva valószínűleg többet tudnak majd mondani puszta találgatások helyett.

Az újabb fotózások során a csillogó fénynek egy “kistestvére” is feltűnt. A nagyobb mellett egy kisebb pötty is látható, ugyanazon kráteren belül.

A tudósok egyre szélesebb körökben megegyezni látszanak abban, hogy a fényes területek jeges felszíni képződmények, vagy jégvulkánok. Ezek hasonlítanak az olvadt kőzeteket lövellő vulkánokhoz, ám ezekből folyékony víz, ammónia vagy metán kerül a felszínre.

Ahhoz, hogy többet megtudjunk, a jelenlegi távolságnak csökkennie kellene a Dawn és a Ceres között. Így nagyobb felbontású képek állnak majd a tudósok rendelkezésére, és sokkal pontosabb információkkal láthatnak majd el minket.

Nagyjából másfél éven belül a Dawn kifogy az üzemanyagból. Ekkor örökre a Ceres mesterséges holdjaként fog funkcionálni, és hihetetlen tudást fog majd közvetíteni a törpebolygóról, ami az űrkutatás újabb fontos mérföldköve lesz.

A Mi világít a Ceresen? bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

Valószínűleg pillanatok alatt fel tudnánk sorolni néhány B-kategóriás horrorfilmet, mikor egy elszabadult halálos vírus tizedeli a népességet, és megállíthatatlanul tör világhatalomra. Elsőre úgy tűnhet, hogy a francia kutatók a tűzzel játszanak, de állításuk szerint szó sincs ilyesmiről.

Egy Szibériában felfedezett, több mint harmincezer éve fagyott óriásvírust kívánnak felébreszteni. Legelőször ellenőrzik a Mollivirus sibericum „ártalmatlanságát”. Amennyiben sem állatra, sem emberre nem veszélyes, megkezdik az aktiválását. A kísérleteket szigorúan zárt környezetben végzik, hogy semmiképpen ne kockáztassák az esetleges negatív következményeket.

A „Molli” néven becézett óriásvírus két dologban is különbözik a mai társaitól: ahogy nevéből is következik, jókora méretű. Míg egy ma ismert vírus alig néhány nanométeres, Molli nagyobb, mint fél mikron (10 nanometer = 0,01 mikron). Összetettebb is társainál: az Influenza-A vírus 8 génből áll, Molli 500-ból.

A kutatók felhívják a figyelmet a felmelegedések veszélyeire is. A Mollihoz hasonló óriásvírusok még ismeretlenek a jelenlegi tudomány számára, és a megolvadó jégrétegek alól könnyedén elszabadulhatnak. Amíg ellenőrzött környezetben tudják őket vizsgálni, nem lehet probléma, de amint véletlenszerűen bukkannak fel a sok-tízezer éves álmukból, senki sem tudhatja a következményeket.

A Ősi vírust aktiválnak francia kutatók bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

A gépek egyre emberibbé válnak, de lehetnek-e olyanok, mint a filmekben? A MI, azaz a mesterséges intelligencia az okos gépeket jelenti, és a fogalom 1950-es évekbeli megjelenése óta hosszú utat tett meg.

Napjainkban a robotok az emberek mellett dolgoznak hotelekben és gyárakban, mialatt vezető nélküli autókat tesztelnek az utakon. A kulisszák mögött egy okos algoritmusnak köszönhetően a tőzsdén is tevékenykednek, segítenek Amazonon vagy Netflixen könyveket és filmeket ajánlani, és még cikkeket is írnak. Azonban a mesterséges intelligenciák nem feltétlen rendelkeznek jó imidzzsel, gyakran azoknak sci-fiknek köszönhetően, amelyek a robotok hatalomátvételének sötét vízióját mutatják be. Legtöbbünknek az egyetlen referencia pont a MI-ket illetően ezek a filmek. Akkor mi is az igazság? Hol tartunk a tudományban és hasonlít-e arra a fikciós jövőre, amit kreáltunk?

A mindentudó robot

Talán HAL a leghíresebb rossz útra tért MI. A 2001 – Űrodüsszeia könyvben és filmben megjelenő HAL egy rövidítés a heurisztikus programozású algoritmus számítógépre. Arra tervezték, hogy ellenőrizze a Discovery űrhajó rendszerét (amin a cselekmény nagy része is játszódik) és kapcsolatot tartson a legénységgel. Azonban hamar a saját útját kezdi járni az emberek kizárásával.

Jelenleg a HAL-hoz leginkább hasonló gép, amivel rendelkezünk, az Watson, az IBM szuperszámítógépe, ami képes megérteni a természetes nyelvet és millió dokumentumot elolvasni néhány másodperc alatt. 2011-ben megverte a Jeopardy! kvízjáték (amerikai kvízműsor) két legjobb játékosát is.

HAL-al szemben ez a gép együtt dolgozik az emberekkel, például kutatásban, vagy segít új termékeket kifejleszteni nagy vállalatok (például a Coca-Cola, a Procter & Gamble) részlegein. Emellett számos amerikai kórházban is használják, hogy segítse az onkológusokat az új, rák elleni kezelések kidolgozásában. Továbbá egy játék dinoszauruszba is beépítették, ezzel lehetővé téve a gyerekek számára, hogy először kóstoljanak bele a MI-vel való kommunikációba. Kérdéseket tehetnek fel a dínónak, Watson pedig megpróbál válaszolni ezekre.

A gyilkoló gép

A Terminátor filmekből ismert T-800 fém alapú endo-csontvázán túl élő szövettel is rendelkezik, és arra programozták, hogy a Skynet nevében öljön. A Skynet egy mesterséges intelligencia, ami átvette az irányítást a világ számítógépei felett, hogy elpusztítsa az emberiséget.

A MI-knek még nincs saját öntudatuk és mindegyik arra van programozza, hogy az embert segítse. Ez alól kivételt képeznek a katonai robotok, amiket harctéri bevetésre fejlesztenek, ahol a szerepük igencsak vitatható.

Az USA egyik katonai kutatás-fejlesztője, a DARPA rengeteg robot felszerelést fejleszt, mint például exo-csontvázakat, hogy a katonáknak emberfölötti erőt adjon és hozzáférést egy olyan vizuális kijelzőhöz, ami segíthet nekik esetleges döntéshozatalokban. A Boston Dynamics által fejlesztett Atlas robotokat is használják keresés és mentés céljából.

Habár jelenleg nincsenek gyilkoló gépek, létezik egy kampány, ami megakadályozza, hogy valaha is készüljenek ilyen robotok, az ENSZ szerint pedig semmilyen fegyver nem működhet emberi ellenőrzés nélkül.

 A segítő robot

C-3PO egy humanoid robot a Star Warsból. Arra tervezték, hogy embereket szolgáljon, és azzal dicsekszik, hogy több mint hatmillió kommunikációs formát ismer. Főleg etikettben, szokásokban és fordításban segítség ő, azaz a különböző kultúrák találkozását teszi minél zökkenőmentesebbé.

A valóságban kezdenek egyre népszerűbbek lenni az “érző” robotok. Ott van a SoftBank által fejlesztett Pepper, a humanoid robot, amit idén árvereztek el Japánban és szinte azonnal el is kelt. Az egyedisége az, hogy feltehetőleg képes az emberi érzelmeket felismerni. Ha például szomorúnak tűnünk, amikor fáradtan érünk haza a munkából, a robot javasolni fogja, hogy hallgassunk zenét. Az emberi érzéseket arckifejezéseket tartalmazó videókból tanulta meg.

A takarító robot

Wall-E az azonos című Disney rajzfilmből ismert robot, akit hátrahagytak, hogy takarítson a Földön, miután az emberek azt elhagyták. Teljesen nevén WATT-takarékos Lánctalpas Limlom-és hulladékkezelő, E-sorozat az utolsó e szerethető robotok közül.

Habár nem annyira aranyos, mint Wall-E, a takarításra programozott porszívók valószínűleg az első példányai a házirobotoknak. Az iRobot cég gyártja a legismertebb márkájú gépeket, a Roomba-akat, amiből a 2014. februári adatok szerint több mint 10 millió darabot adtak el. A robot automatikusan körbemegy otthonunkban beépített szenzorjainak köszönhetően, melyek az akadályokat is jelzik neki. A takarítás végeztével a gép visszaviszi magát a dokkolási helyére, hogy töltődjön. Anekdoták szerint néhány ember annyira kötődik a robotjához, akár egy kis kedvenchez. Még a nyaralásra is magukkal viszik a gépeket.

Az ember külsejű robot

Ava, az élethű android az Ex Machinából (2015) kiemelkedő a MI-k közül. Képes bármilyen témában beszélgetést folytatni, empátiát mutat az emberek felé, és ő maga is teljesen embernek néz ki. Még saját terve is van, amibe az emberek nem tartoznak bele.

Ez az egyik olyan fajta MI, amitől leginkább tartanak az emberek. Bár messze vagyunk attól, hogy Ava szintű intelligenciát alkossunk, néhányan kísérleteznek emberkinézetű robotok építésével. Például Hiroshi Ishiguro mérnök és robotika-szakértő elkészítette robotmását, a Geminoidot, hogy tanulmányozza az ember-robot interakciókat. Ő még szilikongumit használt a bőrhöz, de a L’Oreal kozmetikai cég már összeállt a biomérnökséggel foglalkozó Organovóval, hogy 3D-s emberi bőrt nyomtassanak azért, hogy még élethűebb androidokat lehessen létrehozni.

Chetan Dube professzor, az IPsoft software cég vezérigazgatója pedig kifejlesztett egy virtuális asszisztenst, Amelia-t, s Dube határozottan hiszi, hogy a robotika és a MI egyesülni fog. Úgy véli, hogy Amelia még valamikor ebben a században olyan emberi formát fog kapni, ami megkülönbözhetetlen lesz az igazitól.

Forrás: BBC News

A Mesterséges intelligencia: valóság és fikció bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

Amikor tavaly a Philae, Európa híressé vált leszállóegysége először közelítette meg 67P üstököst, hogy végrehajthassa a történelmi, november 12-i landolását, számos fotót csinált Rolis kamerájával. Ezek a poros, jeges terepről készült állóképek 10 másodperc különbséggel készültek, hogy a kis szonda a leszállását 67 métertől egészen 9 méterig dokumentálhassa.

Most a Rolis felvételei vizuális effektek segítségével egy sodró, egyperces filmé váltak. A videó valósidejű, hogy jól érzékeltesse, hogy milyen is lehetett az üstökös felszínére érkezni. Az Európai Űrügynökség (ESA) a videó kiadásával ünnepli a landolási hely (ami a kacsa formájú rész feje volt) kiválasztásának egyéves évfordulóját.

Döcögős út

Ahogyan most már mindenki tudja, a Philae nem maradt ezen a részen túl sokáig. A felszín érintése után a leszállóegység azonnal elugrándozott, egy kilométerrel az üstökös fölé emelkedve, mielőtt végleg megpihent volna egy árnyékos árokban.

A tartózkodási helye (amit Abydossnak hívnak) nem ismert pontosan, de a tudósoknak elég jó sejtésük van arról, hogy merre is lehet az egység. Ez azonban nem segítette sokat a próbálkozásaikat az általános kommunikáció felállítását a Philae és annak anyahajója, a Rosetta között. Utóbbi jelenleg is az üstökös körül kering.

A november 12-i landolást követő 60 órás munka után a szonda elhallgatott, hisz képtelen volt feltölteni telepét a leárnyékolt környezetében. Mikor a fényviszonyok javultak az év eleji évszakváltással, hétszer sikerült kapcsolatot létesíteni a Philae-val. Azonban ezek a kapcsolatok túl rövidek voltak ahhoz, hogy bármilyen tudományos vizsgálatot újra lehessen kezdeni a 67P felszínén. Az ESA reméli, hogy idén szerencsésebbek lesznek, amikor a Rosetta ismét képes lesz közelebb menni az üstököshöz. Jelenleg a műhold több száz kilométeres távolságban van. A megközelítéssel azt kockáztatná, hogy a 67P-ből jövő por – és gázviharba menne bele abban az időszakban, mikor az üstökös viszonylag közel van a Naphoz. A porvihar valószínűleg megzavarná a Rosetta üstökös körüli navigációját, s így veszélyben lenne.

A leereszkedésről készült film vizuális effektjeiért Jakub Knapik a felelős a Platige Image-től. A Becsvágy (Ambition) promóciós sci-fi kisfilm effektjeit is szintén ez a lengyel cég készítette, amit az ESA a Rosetta küldetésének támogatásáért készítettet. Az aláfestő zene az angol progresszív rockbanda, a Frost Saline számának az instrumentális változata.

Forrás: BBC News

A Videó a Philae landolásáról bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

Elon Musk neve ismerősen csenghet: ő a Tesla (elektromos járművek), a SpaceX (űrkutatási vállalat) vezére, és a Hyperloop (1300 km/órával száguldó csővasút) nagy támogatója. Nemrégiben a Late Night Show-ba hívta meg beszélgetni Stephen Colbert, és a téma a Mars esetleges kolonizációja volt.

Számtalan ötlet született már a vörös bolygó lakhatóvá tételének érdekében, de Muské alighanem rendhagyó: ő atomot dobna a Marsra, ezzel gyorsabban növelve a terraformálás esélyeit. Szerinte így akár három éven belül lakhatóvá lehetne tenni a bolygót. Elképzelése szerint SpaceX rakétákból bombáznák le a jégsapkákat, majd ezután folyna minden a saját medrében. A világ kutatói nagy valószínűséggel ellenezni fogják az ötletet, hiszen sokkal nagyobb kárt okozhat a Mars kutatásában egy atombomba, mintsem segítene.

Az általánosan elfogadott elképzelése szerint oxigéntermelő algákat és fagyott metánt vinnének a Marsra, amik ugyan lassabban, de biztosabban készíthetnék el a légkört.

Musk ötlete kétségkívül rendhagyó, és nem biztos, hogy megérné kipróbálni, mert visszafordíthatatlan következményekkel járhat.

A Atomot a Marsra! bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

Ahogy a Földön megszokott szeizmikus jelenség a földrengés, úgy a Holdon is megtalálhatóak ezek, ráadásul igen nagy számban. Már a holdralépés után megállapítottak holdrengéseket, és azóta több, mint 13 ezret számoltak össze. Azonban a NASA legújabb kutatása, és egy új algoritmus szerint sok rengés felett elsiklottak.

Az eddig vizsgált szeizmikus mozgások egymástól is rendkívül eltérőek lehetnek, és néhány rengés miértjére mai napig nem derült fény.

A Max Planck Intézet kutatói egy olyan algoritmuson dolgozik most, ami megkönnyítené a különböző rengések azonosítását, és csoportosítását. Egy-egy minta alapján képes megtalálni a többi, hozzá hasonló rengéseket, így felgyorsítva a vizsgálatokat.

Az új eljárást már ki is próbálták: 1972 és 1977 közötti adatokat ellenőriztek. 200-nál is több olyan holdrengést fedeztek fel, amit eddig még soha. Egyfelől ez nagyszabású előrelépés lehet a holdkutatás szeizmikus jelenségét illetően, de az algoritmus másra is jó lesz.

A Marsra 2018-ban terveznek szondát küldeni. Az Insight nevű jármű kifejezetten a bolygó szeizmikus mozgásait vizsgálja, amit az új módszerrel hatékonyabban tudna elvégezni.

A Holdrengéseket vizsgál a NASA bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

Az idei szeptember egy igen furcsa hónap. Ön is úgy érezte, mintha nem klappolna minden úgy, ahogy kellene? Mintha nem is önmaga lenne?

Megkezdődött a tanév, a nyári szabadságokról mindenki visszatért, de mégsem ettől különleges ez a hónap. Ne szerénykedjen, hiszen túlélt máris két világméretű apokalipszist!

Egy jóslat szerint 2015 szeptember 12-én véget kellett volna, hogy érjen a világ. Ahogy azt láthatjuk, mégsem így történt.

Nem újdonság, hogy jobbára bárki elővehet egy régi könyvet, papírt, leletet és a saját értelmezésében világvégét kiálthat. Ám aggódni nem kell, hiszen valahogy túléltük az Y2K-t (2000-es év apokalipszise), és a nem oly régen történt 2012-es globális méretű, végzetes katasztrófákat is. A szeptember tizenkettedikére megjósolt vég a zsidó Sabbath év végét érinti, mikor összeomlott volna a világgazdaság, és a Földbe is üstökösök csapódtak volna.

Az e havi próféciák azonban nem állnak meg csak egynél. Amerikai lelkészek a Biblia újraértelmezése végett rájöttek, hogy minden csillagászati esemény, amik az elmúlt pár évben történtek, mind-mind a vég kezdetéhez tartoznak. Szerintük az amerikai teljes holdfogyatkozás tette fel a pontot az ügy végére; mármint akkor kezdődött el a vég. Idén szeptemberben várható a Véres Hold Apokalipszis, amik a Hold vörössé válik és eljövend világunk vége. Ez felvet néhány kérdést, de legfőképpen az mozgatja az emberek fantáziáját, hogy – a prófécia szerint négy véres holdnak kell „bekövetkeznie”- ezek az égi jelek csak bizonyos kontinenseken látszódnak. Ha csak az amerikaiak látják, attól a világvége világméretű lesz? Szeptember 28-án várható az utolsó Véres Hold, és kiderül igazuk volt-e a lelkes istenfélőknek.

A különböző világvége-teória gyártók nem állnak meg itt: mindig felüti a fejét újabb és újabb apokalipszisokról szőtt – legtöbbször megalapozatlan – elméletek, amik szerencsére soha nem következtek be. 2021-re is jósolnak egyet, amiben a világrend megbukik és anarchia lesz úrrá a Földön.

A vég azonban várat magára. Mint mindennek, egyszer a Földnek is valóban vége lesz, de nem az elkövetkezendő évtizedekben, sem évezredekben. A NASA szerint nagyjából ötmilliárd év múlva Napunk vörös óriássá válik és eltöröl néhány bolygót a létezésből, köztük a Földet is. Előtte a folyamat évmilliókig elhúzódik majd, élet addigra már nem is lesz bolygónkon.

 Vonz a katasztrófa? Nézd meg, mit kínál e témában a Galaktikabolt.hu!

A Szeptemberi Apokalipszisek bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

A New Horizons az űrkutatás meghatározó mérföldköve, hiszen rengeteg információval szolgál Naprendszerünkről. Pedig még csak az adatok 5%-át tudta visszaküldeni a Földre. Ez a tudás mégis sokkal több, mint amennyit eddig tudtunk a Plutóról.

Az űrjármű lélegzetelállító képeket küldött vissza, amelyeken jól kivehető néhány jellemzője a távoli törpebolygónak. Felszíne hegyekkel és jeges síkságokkal rendelkezik.

Ezzel már kimondhatnánk, hogy semmiféle élet nem létezhet ilyen zord körülmények között, de egy brit kutató továbbment. Brian Cox úgy véli, nem is a felszínen kell keresgélni.A törpebolygó felszíni óceánjai alatt kedvezőbb feltételek lehetnek. Az eddigi adatokból következtetnek felszín alatti óceánokra is, mely Cox szerint ígéretes lehet az élet kutatásában. A New Horizons elemzői és a NASA is bőszen vizsgálják a kapott adatokat, de már felfedeztek folyó jeget, és 3500 méter magas hegyet is a Plutón.

Ha van is élet a fagyos törpebolygón, akkor is csupán valami egyszerű létformákra kell gondolni.

Az adatok további 95%-ára még várni kell, és cseppet sem biztos, hogy Cox megkapja azokat, amikre szüksége van. Mindenesetre a New Horizons töretlenül, ám kissé lassan – de küldi az elemzőknek a mérhetetlen információáradatot.

A Óceánok a Plutón bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

A kecskeméti főiskolások nagy fába vágták fejszéjüket, mikor elhatározták, hogy részt vesznek a 2015-ös World Solar Challenge-en. A napelemes autók versenyét Ausztráliában rendezik meg.

Ezen apropóból a MegaLux egyik mérnökinformatikusával, Sárkány Richárddal készítettem interjút.

- Mi is pontosan a MegaLux, honnan jött a név?

Az ötlet az elődünktől származik. A Megamater egy liter üzemanyaggal több mint háromezer kilométert volt képes megtenni, így komoly referenciával szolgált nekünk a továbbiakban. Megtartottuk a Mega előtagot, és hozzákerült a Lux, mint a fény mértékegysége – innen a név. Referencia nélkül nagyon nehéz lett volna elindítani a folyamatot, ezért nagy segítség volt az előző Megameter, ami szintén a GAMF-on készült el és a Finn-eco marathonon – 2013-ban – első helyezést ért el.

- Milyen fontosabb adatokat lehetne kiemelni, ami készítéssel, vagy magával az autóval kapcsolatos?

– Legelőször kiemelném, hogy főképp hallgatók készítik a MegaLuxot. A Megameter csapatából is vannak itt tagok, tizennégyen dolgozunk a kocsin. Ebből mindenki tanuló, egyetemista, és szabadidőnkben készítettük el az autót. Persze egy-két tanár is a segítségünkre van, az ő tapasztalataik is nagyon sokat hozzátesznek a MegaLuxhoz. 2014 szeptemberében kezdtük meg a tervezgetést, csapatszervezést, szóval nagyjából egy éve álltunk neki a megvalósításnak. Ezt mindenki a szabadidejében csinálta. Nem járt plusz pont egyetemen, nem ismertethettünk el vele kurzusokat; órák után, hétvégéken és nyáron is sokat dolgoztunk rajta. Ezt munkaórában nem is tudnám összeszámolni.

– Mesélj egy kicsit a Te szerepedről a MegaLuxban!

– Ahogy egy csapatban lenni szokott, mindenki felelős valamiért, vagy sok valamiért. Van, ki a szoftveres részeket tervezte, van, ki az elektronika hardverét, vagy épp a kábeleket és egyéb anyagokat vágja, készíti. Én mérnökinformatikus hallgatóként az elektronikai részen dolgoztam. Azon belül is a telemetria rendszert terveztem, és az autó kapcsolási rajzát is én készítettem el. Emellett akksi-felelősként is jelen vagyok, ami azt jelenti, hogy figyelnem kell minden értékét az akkumulátornak, hogy egy bizonyos tartományon belül maradjon, és szóljak, ha nem így van. Tulajdonképpen babusgatnom kell ezt a fajta akkumulátort, ami annyit tesz, hogy figyelnem kell az életjeleit. Illetve az elektromos részek dokumentációját is elkészítettem, ami igen hosszú volt.

– Milyen jelentősége van a MegaLuxnak lokális, vagy globális szinten?

– Mindenképpen egy nagy dobásról van szó. Néhány külföldi csapat is ígéretesnek tartja a MegaLuxot, és mi is bízunk benne. Amit mindig leszögezünk, úgy most is megteszem: a MegaLux soha nem lesz utcai autó. Az összeesküvés-elméletek ellenére nem országutakra terveztük. Egy személy vezetheti, kisterű, és kifejezetten a World Solar Challenge-re készítettük el. Fontos még, hogy minden alkatrészt, elektronikát a mi ötleteink alapján készítettük, vagy készíttettük el. Ez azt jelenti, hogy nem más gyártók dolgait vettük meg, vagy azok mását csináltuk meg, hanem minden a csapat ötlete az autó vázától az elektronikáig.

- Mesélj kérlek kicsit az ausztrál útról!

– A World Solar Challenge, azaz a napelemes autók megmérettetése Ausztráliában kerül megrendezésre. A táv Darwintól Adelaide-ig tart, ami nagyjából háromezer kilométer. Ezt kell megtegyük hálózati töltés nélkül. Lesznek más osztályok is, akik versenyeznek, rájuk más szabályok vonatkoznak: például az crusier class-os autókban ketten, vagy többen ülnek és megadott időnként tölthetnek az akksin. A MegaLuxot szeptember első felében raktuk repülőre. Először az volt a terv, hogy hajón utazik majd, de kicsit megcsúszott a határidő, így maradt a repülő. Szingapúrból majd hajóval megy tovább Darwinig. Október elejére ér oda, ahogy nagyjából a csapat is. Repülővel utazunk majd, Dubai-ban átszállunk és Szingapúrban egy pár órás városnézés keretein belül készülünk fel lelkileg a versenyre, és onnan mi is Darwinba repülünk, ahol majd elindul a kihívás.

- A kihívást fogja valamilyen médium közvetíteni?

– Igen, a World Solar Challenge oldalán lesznek élő közvetítések, aktuális hírek, állások a verseny nagyjából minden pillanatáról.

- Mi a cél, és mik a tervek a jövőre nézve?

– 2013-ban, a legutóbbi ilyen versenyen a nagyjából negyven csapatból csupán tizenegyen értek be a célba. A többi autó meghibásodott, vagy nem sikerült a szabályokat betartani. Számunkra a cél, hogy beérjünk a célba. Ha a helyezésünk is előkelő, az még jobb. Ahogy mondtam már, a többi csapat új ellenfélként néz ránk, és nagy jelentőséget tulajdonítanak nekünk. Innentől bármi kisülhet a jövőben.

- Ha lehet, említs egy-két „kulisszatitkot”. Volt-e valami emlékezetes pillanat a készítés során?

– Hogy emlékezetes? (Nevet) Az egész emlékezetes volt. Ami érdekesség lehet, hogy a MegaLuxnak nagyon tisztának kellett lennie, mikor útnak indult, mert a vámellenőrzés miatt semmilyen földmaradvány, vagy szennyeződés nem kerülhet Ausztráliába; ragyognia kellett. Illetve külön utánfutót terveztünk neki, amibe gond nélkül beférhet. Több részből áll, és mindennek meg van a maga helye. Talán a legemlékezetesebb és legfelemelőbb pillanat az volt, mikor először teszteltük a járgányt. Más dolog, hogy papíron a működik-e valami, és más a valóságban. Picit féltünk, mi sülhet ki rosszul belőle, de bizakodtunk. A legnagyobb meglepetés az volt, hogy semmi sem romlott el. Ilyenkor az ember „várja” a megjelenő hibákat, amiken javítani, fejleszteni kell. Ez elmaradt. Kisebb-nagyobb beállításokat kellett végeznünk ugyan, de egy darab alkotó eleme sem esett ki belőle. És amikor először láttuk gurulni a MegaLuxot – na, akkor nagyon boldogok voltunk. És megkönnyebbültünk; akkor már láttuk, hogy lesz belőle valami.

- Mi az üzenete a MegaLuxnak felénk, felétek, és a világ számára?

–  A legfontosabb, hogy bármi is volt bárkinek a feladata, ez nem egyszemélyes dolog volt. Csapatként gondolkodtunk, csapatként tettük oda magunkat. Ez egy közös álom, közös cél, mind a csapat, mind Magyarország szintjén.

Ezúton is köszönöm az interjú lehetőségét, és sok sikert kívánok a MegaLuxnak és a csapatnak Ausztráliában, hogy kiváló helyezést érjenek el. Már a megépítése is önmagában egy győzelem.

A MegaLux – interjú Sárkány Richárddal bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

Az egyik Holdra törekvő magáncégnek már szerződése van egy rakétaútról égi kísérőnk felszínére. A Moon Expressz nevű, űrrepüléssel foglalkozó vállalat hozzávetőleg 30 millió dolláros üzletet kötött a Rocket Lab-bel öt lehetséges kilövésre, melyek 2017-től kezdődnének. Ezáltal ők lehetnek az első olyan magáncég, amely sikeresen juttat szondát a Holdra.

A Moon Expressznek már 2 repülése is le van foglalva 2017-re. Mindkettőnek az lesz a célja, hogy a vállalat MX-1 es gépei sikeresen landoljanak a Hold felszínén. A szerződésben szereplő másik három kilövésnek még nincs meghatározott időpontja. Ezzel némi mozgásteret akartak hagyni maguknak, hogy szükség esetén, a tapasztalatok alapján módosításokat tudjanak végrehajtani.

Bob Richards, a Moon Expressz vezérigazgatója ennek kapcsán azt nyilatkozta:

„Az űr kemény dolog, és bárki vállal is ott bármiféle küldetést, alázatosságot tanul és nagyon gyorsan szerénnyé válik.”

A Moon Expressz tapasztalatszerzésre tervezi felhasználni a fent említett kilövéseket, hogy biztosan és az űrjármű sérülése nélkül tudjanak landolni. Így reményeik szerint a későbbiekben más cégek és űrügynökségek is használhatják majd az MX-1-est tudományos kísérletekre, vagy arra, hogy más eszközöket juttassanak a holdfelszínre.

Akad még azonban elintéznivaló az első fellövési kísérlet előtt. A Rocket Lab éppen dolgozik az Electron rakéta megépítésén és egy kilövőszerkezeten, amely viszonylag kis súlyú eszközöket fog különböző keringési pályákra állítani azoknak, akik meg tudják ezt fizetni. A Moon Expressz űrkalandjai kilövésenként 4,9 millió dollárba fognak kerülni. Ezt az árat Richards olyan alacsonynak tartja, hogy szerinte akár bomlasztó hatással is lehet az iparra. Richards nyilatkozata alapján a Moon Expressz jelenleg három fellövésre gyűjt pénzt.

A Rocket Lab még nem lőtt Electron rakétát az űrbe, de Richard úgy hiszi, hogy 2017 re „tízesével számolhatják” a sikeres kilövéseket, és bízik benne, hogy a rakétaépítő cég sikeresen el fogja juttatni az MX-1 et a holdra.

A Moon Expressz részt vesz a Google Lunar X prize versenyen (Hold 2.0) amely akár 30 millió dollárral is jutalmazhat egy magáncsapatot, akik eljutva a Holdra különböző feladatokat hajtanak végre. (Egyik versenytársuk, az Astrobotic aláírt egy szerződést a SpaceX-el egy Falcon 9-es fellövéséről jövőre)

Richardsnak már vannak elképzelései arról, hogy mire költené a díjat.

„ A Hold eddig csak szuperhatalmak számára volt elérhető, pedig ott van mindössze negyed millió mérföldnyire tőlünk. A Föld nővére, tehát számunkra igazán kényelmes hely arra, hogy megtanuljuk, hogyan utazzunk az űrben, és hogyan tágítsuk tovább az emberiség gazdasági szféráját.”

Forrás: Mashable

A 2017: magáncéggel a Holdra bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

Egy korábbi cikkben írtunk a Ceres törpebolygó rejtélyes világító foltjairól, ami nem hagyta nyugodni a kutatókat. Mivel a Dawn űrszonda – mely többek között a Cerest figyeli – mostanra ért megfelelő távolságba, így részletesebb képekkel gazdagíthatta a NASA-t.

Az első komoly felvetések azt állították, jég található a törpebolygón, azok csilloghatnak. Ez tűnt a legésszerűbb, és legkézenfekvőbb megoldásnak, de kiderült, hogy mégsem erről van szó.

A Dawn legfrissebb felvételei elárulják, hogy valójában só áll a dolgok hátterében. A fényes foltok számos kisebb és nagyobb sólerakódások lehetnek. A legújabb mérések rácáfoltak a vízjégre, és kimutatták a só igen nagy valószínűségét. Úgy tűnik a Ceres igencsak aktívnak bizonyul – legalábbis geológiailag. Amit viszont még nem tudni, hogyan került oda a só. Külső beavatkozás eredményét (meteorok) kizárták, valószínűbb, hogy a törpebolygó belsőbb rétegeiből származik. Azt pedig még senki sem tudja, miként kerültek a felszínre a fényesen visszatükröződő sófoltok.

Az űrszonda folytatja a missziót, december közepétől sokkal közelebb kerül a Cereshez. Egészen pontosan 375 km távolságra szűkül pályája. Ezzel még több érdekes információt kap majd a NASA, és végre egyértelműen kiderülhet, mit is rejt a Ceres.

A Kiderült a Ceres titka bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

Első ránézésre valóban úgy tűnhet erről a furcsa kinézetű tárgyról, hogy egy egyszerű disco-gömb, pedig nem az. E golyóbis igazából nem más, mint LAGEOS I (Laser Geodynamics Satellite) névre keresztelt műhold.

Évtizedek óta vizsgálja Földünket orbitális pályán, és az általa begyűjtött adatokból számítják ki a glóbusz alakját, méreteit. Működési elve egyszerűnek tűnhet: rengeteg parányi magas-precíziós lézeres-visszaverő van elhelyezve rajta, amelyek segítségével mérheti a Földet.

A 407 kg-os műholdat 1976-ban lőtték fel. A 0,6 méter átmérőjű gömböt olyan anyagokból készítették, amik nem reagálnak a Föld mágneses mezejére, és nincs beépítve semmilyen fedélzeti számítógép, vagy elektronika. „Mindössze”  426 lézer-visszaverőből áll, amelyből 422 szilícium-oxid üvegből készült. A maradék négy pedig germániumból.

A műholdban ugyancsak megtalálható egy olyan tábla, amin a Föld fontos „útikalauza” szerepel. A rozsdamentes acéllapot a híres csillagász, Carl Sagan tervezte. Szerepelnek rajta a számok egytől tízig binárisan, a Föld és a Nap sematikus pályája, és három olyan térkép, ami a Föld tektonikus változásait írja le.

A LAGEOS elsődleges feladata a Föld alakjának megmérése volt, de mellette azért más haszna is volt. A visszaverődéseknek köszönhetően sikerült a bolygó felszíni változásait is nyomon követni, valamint a tengelye körüli ingadozásokat. Arra is használták még, hogy bebizonyítsák a frame dragging, azaz a téridőbeli „vonszolódás” általános relativitási jelenséget, miszerint a Föld tömege minimálisan (-39 ezredívmásodperc/év), forgása miatt „magával ragadja” a teret.

A műhold még mindig aktív és szilárdan orbitális pályán áll. A sarkköröket 225 percenként éri el – és mivel nincs helyzet-irányítása – nem lehet befolyásolni pályáját. Így az űrbéli disco-gömb csak tovább rója a köröket a Föld körül.

A Disco-gömb az űrben bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

Ismét egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz a XXI századhoz, amit a sci-fikből ismerünk.

Október 14-én távolról frissítették a Tesla autók szoftverét a legújabb, 7.0-ás verzióra. Amitől az  S modell megtanult automatikusan kormányozni, sávot váltani és parkolni. És ha ez még nem lenne elég döbbenetes, a kocsik egy nagy, közös térképet rajzolnak a megtett út alapján, ami sokkal pontosabb lesz, mint a jelenlegi digitális térképek.

Tesztvezetés

Az új szoftverfrissítéssel érkezett autopilóta publikus béta fázisban van, és a Tesla Motors egyelőre azt tanácsolja a vezetőknek, hogy automata üzemmódban is tartsák a kormányon a kezüket. Ugyanakkor Nick Jaynes (Mashable) tesztvezetési tapasztalatai alapján az automata funkció már most megbízhatóan működik.

A Palo Alto-hoz közeli 280-as úton 65 mérföld/órával (104 km/h) hagyta vezetni az S modellt, ami önállóan lassított, gyorsított és kormányzott. A szkeptikusok álláspontja szerint ez nem nagy dolog, a Mercedes-Benz és a Honda autói is tudnak már ilyet – csakhogy egyik sem ilyen problémamentes. A Hondának a sávjelölésekkel akad gondja, a Mercedes vezetőinek pedig mindig a kormányon kell tartaniuk a kezüket. Egyik sem biztosítja a futurisztikus Tesla-élményt. Más esetekben akár szakértő „potyautasra” is szükség lehet a tesztvezetés megfigyeléséhez.

Az S modell nem csak kormányoz a forgalomban, hanem sávot vált és előz is – amit más hasonló rendszerek nem tudnak.

„ Ha meguntam, hogy előttem araszol egy autó, csak indexeltem és az S modell a forgalomfelismerő ellenőrzőrendszer segítségével máris kioldalazott, majd felgyorsítva az általam korábban beállított sebességre, megelőzte a másik kocsit.”

Az egyetlen apró hiba, amit a tesztvezető említ, az automatikus parkolással volt, de saját bevallása szerint sem biztos, hogy az adott alkalommal be volt kapcsolva az erre szolgáló rendszer. Másik két esetben viszont ez a funkció is tökéletesen működött.

A kocsik egy térképet is összedobnak

Az önvezérlő autók működéséhez hihetetlen mennyiségű információra van szükség. Jóval többre, mint amit a jelenleg használt GPS alapú térképeink nyújtanak. Ezzel a Tesla és Elon Musk is pontosan tisztában van.   Az Apple és a Google hasonló okból küldözgeti szét világszerte térképező járműveit, illetve ezért próbálta megvenni az Uber a Nokia térképeit, mielőtt túllicitálta őket az Audi, a BMW és a Mercedes Benz konzorciuma.

A Tesla az adatszerzés módjában különbözik a többiektől, mivel nem speciális járművektől, hanem az utakat járó normál autóitól gyűjti be az információkat. Minden Tesla S modell, akár van autópilótája, akár nincs, folyamatos összeköttetésben áll a céggel. A Tesla pedig folyamatosan rögzíti az adatokat, és ez alapján fejleszti a térképeit. Vagyis minden autó hozzájárul a közös adatbázishoz.

„ Ha egy autó megtud valami újat, akkor az összes” – nyilatkozta Musk.

Musk kiemelte a kaliforniai I-405-ös út egy olyan szakaszát, ahol a sávok szörnyen vannak jelölve. A savjelölések hiányával együtt azonban a Tesla S modell vezetői által beküldött információk alapján a Tesla autópilóta itt is kifogástalanul működik. Musk szerint ez a legjelentősebb különbség a Tesla és riválisai között az önvezérlő autók területén.

Úgy gondolja, hogy a Tesla 3 évre van egy teljesen önműködő autótól, nem számítva a kötelező csatára szánt időt, amely során a technológia elérhetővé válik a nagyközönség számára. A térképeik azonban már most is elég részletesek.

Forrás: Mashable

A Közös térképet rajzolnak a félautomata Tesla kocsik bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

Lehet, hogy az emberiség felfedezett egy intelligens földönkívüliek által épített hatalmas struktúrát, amely egy csillag körül kering, egy messzi-messzi galaxisban. Akár egy sci-fi is kezdődhetne így – csakhogy ez most a valóság.

A Kepler űrtávcső már számos exobolygót, és a Földhöz többé vagy kevésbé hasonlatos planétát észrevett már működése során. A KIC 8462852 nevű csillagot még 2009-ben fedezték fel 1500 fényévnyire tőlünk, és többször is újraszámolták a kapott adatokat. Több évnyi megfigyelés után egyértelműen rájöttek, hogy valami kering körülötte. A csillag fényének néha csaknem 22%-át is kitakarja, szóval nem kis dologról lehet szó.

A tudósok nem adják egykönnyen magukat, és sorra gyártják a különféle elméleteket, amik magyarázatot adhatnak a hatalmas keringő objektumra. Sajnos (vagy szerencsére) eddig minden ötletet elvetettek. Még a legvalószínűbb teória – miszerint üstökösök keringhetnek a csillag körül – sem magyaráz meg mindent.

Itt kerül a képbe Jason Wright, a Penn State egyetem csillagásza, aki hajmeresztő ötlettel állt elő. Szerinte lehetséges, hogy a csillag körül egy földönkívüliek által épített megastruktúra keringhet, ami például egy többszázezer kilométer átmérőjű napelem is lehet. Wright elmondása szerint

úgy néz ki, mint amit egy idegen civilizációtól várnánk.

Noha a földönkívüli értelmes élet az utolsó dolog, amivel csillagász magyarázatként előhozakodhat, Wright tudóstársai nem dobták az ötletet a kukába. Januárban rádióteleszkóppal vizsgálnák a csillagot, értelmes lények rádiójele után kutatva.

Leghamarabb jövőre tudjuk meg, valóban valamiféle idegen megaépítményekről lehet szó, vagy találnak egy – eddig ismeretlen – természeti jelenséget, amely az űr végtelenjében előfordulhat.

A Földönkívüli építmény keringhet egy csillag körül bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

A Párizsi Csillagvizsgáló kutatói egy igazán figyelemreméltó üstököst tanulmányoztak, s mint kiderült nem is hiába. A Lovejoy üstökös remek példa rá, hogy talán a Földön kívül is lehet életre számítani. A most októberben közölt kutatási eredmények szerint a Lovejoy-on található cukor és alkohol is. Ez példátlan megfigyelés, hiszen eddig soha nem találtak még semmilyen űrbéli objektumon alkohol-molekulákat.

Nicolas Biver, a Párizsi Csillagvizsgáló egyik vezető-kutatója elmondása szerint

„a vizsgálataink szerint a Lovejoy üstökös a legaktívabb periódusában másodpercenként annyi alkoholt lövell ki magából, amennyi ötszáz üveg borban van”

Ahogyan a legtöbb új megfigyelés, ez is számos újdonsággal gazdagíthatja a földi kutatók tudáshalmazát. A Lovejoy (mint megannyi üstökös) nagyjából egy időben született csillagokkal és a bolygókkal, ezért tanulmányozása rengeteg új információval szolgálhat a Földről, és annak történetéről is. Egyes teóriák szerint akár az életet is valamelyik üstökös hozhatta a Földre – amely nagy számú szerves anyagot hordozhatott magán.

Stefanie Milam, a NASA Goddard Űrközpontjának kutatója a Quartznak eképpen fogalmazott:

„ Az eredmények határozottan mutatják, hogy az üstökösök nagyon komplex vegyületeket hordoznak. A Késői Nagy Bombázás alatt, mintegy 3,8 milliárd évvel ezelőtt, mikor számos üstökös csapódott a Földbe – és megkaptuk első óceánjainkat – az életnek nem kellett egyszerű molekulákból kialakulnia, mint víz, szén-monoxid, vagy nitrogén. Ezeknél jóval összetettebb molekulák is a rendelkezésére álltak.”

Mivel a Lovejoy egy távoli üstökös, ezért a kutatók szerint alátámaszthatja azt a feltételezést, miszerint a Földön kívül akár másik bolygón is kialakulhatott az élet.

A Részeges üstökös bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

A Jetman becenévre hallgató svájci Yves Rossi korábban készített már egy lélegzetelállító videót arról, ahogy kettesben repkednek Dubai égboltján Vince Reffet ejtőernyőssel. Jetman most rátett egy lapáttal az előző produkcióra: ezúttal ugyanis egy óriás repülőgépet, konkrétan a világ legnagyobb utasszállítójának számító Airbus A380-ast kísérve parádézik társával, természetesen az elmaradhatatlan hátrakéta segítségével. A 4K felbontású videó lélegzetelállító, és a láttán már az is Vasember szeretne lenni, akinek ez eddig eszébe sem jutott.

A produkciót sem megcsinálni, sem filmezni nem volt könnyű. Íme a “hogyan készült” videó:

A Hátrakétával egy Airbus mellett bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

Eddig úgy tudtuk, hogy nincs olyan részecske, beleértve a fényt is, ami ki tudna szabadulni egy fekete lyuk börtönéből. Azonban friss kutatások azt állítják, hogy ez mégsem így van.

A NASA nemrégiben a legnagyobb video megosztó oldalon tett közzé egy animációt, ami bemutatja, milyen az, ha egy szupermasszív fekete lyuk bekebelez egy csillagot. Eddig sokan úgy gondolták, és úgy is ábrázolták a különböző filmekben is a fekete lyukak gigászi erejét, hogy miszlikekbe szakítják szét a felé tartó objektumot. Azonban ez inkább egy „szippantáshoz” hasonló. A lyuk gravitációs mezeje a vákuum segítségével magába szívja a csillag anyagának hatalmas részét. Viszont nem mindet. Különböző megmaradt porok és gázok korongként örvénylenek a fekete lyuk szája körül.

A tudósok vizsgálják még a jelenség okát, de annyi biztos, hogy vannak részecskék, amelyek ki tudnak szökni a fekete lyuk eseményhorizontjából. E részecskék közel fénysebességgel haladnak, és úgynevezett jeteket formálnak.

A NASA animáció – Fekete lyuk szív magába egy csillagot bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

A New Horizons űrszonda lassan igazi űr-hírességé válik, hiszen rengeteg értékes információjának köszönhetően sokat beszél róla a sajtó és az érdeklődő közönség is. A Plutót elérve lehengerlő fotókat küldött vissza a Földre, és az információk áramlása még mindig bőven tart.

Korábbi cikkünkben megemlítettük az űrjármű következő célpontját, ami a szép 2014MU69 névre hallgat. A szonda várhatóan 2019-re ér az aszteroidához: a Plutótól majdnem 1,6 milliárd kilométerre kering. Az égitest nagyjából 48 kilométer átmérőjű, és a Naprendszer külső határán található.

A New Horizons már megtett majdnem 5 milliárd kilométert, és még mindig kiváló állapotban van, ezért is folytathatja útját, egészen 2026-ig hosszabbították küldetését.

A fagyos határvidéken keringő MU69 nagyjából tízszer akkora méretű és ezerszer nagyobb tömegű, mint az átlagos üstökösök. A Plutónak azonban alig egy százalékát teszi ki.

Alan Stern, a New Horizons kutatócsoportjának vezetője egy blog-bejegyzésben leírta:

„Valószínűleg az új találkozó nem lesz olyan drámai, mint a Pluto feltérképezése volt, mégis rekord lehet belőle: ez lesz a legtávolabbi objektum, amit földi űrjármű megközelített.”

A New Horizons – Egyre távolabb bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.

Hamarosan már nem csak az SF körökben lesz téma a Mars emberi kolonizációjA. Na jó, attól azért egy kicsit még távol vagyunk, de nem sokára akár ember léphet a vörös bolygó felszínére.

A NASA egy új rakétát készít, ami minden szempontból nagyobb és jobb lesz, mint elődei. A Space Launch System (SLS) képes lesz elhagyni a Föld körüli pályát, így távolabbi célok elérését tehetik lehetővé, immáron emberekkel a fedélzetén.

A rakéta építéséhez hamarosan hozzá is fognak, hiszen nemrégiben ment át a szigorú tervezési felülvizsgálatok hadán – sikeresen.

Bill Hill, a NASA egyik szóvivője így nyilatkozott:

„ Az SLS tervei véglegesek, sikerült a rakétahajtóművek és gyorsítórakéták tesztjeinek első köre, és az első repüléshez szükséges nagyobb alkotórészek gyártását már elkezdték.”

„ Eddig is voltak kihívások, ezután is lesznek, de a felülvizsgálat megerősíti, hogy jó úton járunk az első repülés felé, ami kiterjesztheti az állandó emberi jelenlétet a távolabbi űrbe. „

Új korszak elé nézhet az űrhajózás, amennyiben a 98 méter magas és 70 tonna hasznos teher felemelésére alkalmas monstrum elindul a világegyetem mélyébe. Két gyorsítórakéta és négy R-25 rakétahajtómű emeli majd a magasba. Az üzemanyagot (folyékony hidrogén, oxigén) tartalmazó rész 61 méter magas és 8,5 méteres az átmérője.

Ha minden rendben megy ezek után is, akkor 2017-re minden engedélyt megkaphatnak, s addigra az űrhajó is megépül. Végül 2018-ban megkezdődhet az új éra, mikor az SLS elhagyja a Föld légterét, és immáron emberekkel a fedélzetén felfedezheti univerzumunk rejtélyeit.

A Az űrhajózás új korszaka bejegyzés először a Galaktika.hu jelent meg.